Milyen tűzvédelmi osztályok vannak? Mikor fontosak ezek?

A tűzvédelmi osztályok az építőanyagok tűzzel szembeni viselkedéséről adnak számunkra fontos információkat, egyben meghatározhatják az épület viselkedését egy nem várt havária esetén. Cikkünkben kitérünk a tűzveszélyességi osztályok bemutatására is, mivel a két fogalmat gyakran keverik, jelöléseik hasonlóak, de pont ellentétes tartalmúak.

Mik azok a tűzvédelmi osztályok?

A tűzvédelmi osztályok (tűzzel szembeni viselkedés osztályai) megmutatják, hogy adott építőipari alapanyagok tűz hatására miként viselkednek. Nagyon leegyszerűsítve, a tűzvédelmi osztály azt mutatja meg, hogy adott építőanyag éghető-e vagy sem.

Az alább használt jelölések csak és kizárólag az építőipari termékek tűzzel szembeni viselkedésére érvényesek. Figyelem! A szabályozás 2022-ben változott, ezt megelőzően teljesen eltérő rendszer volt használatban.

Tűzvédelmi osztály vagy tűzveszélyességi osztály?

Nagyon fontos kérdés, mert a tűzvédelmi osztály nem azonos a tűzveszélyességi osztállyal. A tűzvédelmi osztály az építőanyagokra vonatkozik, míg a tűzveszélyességi osztály minden éghető anyagra. Nem pusztán a névhasonlóság megtévesztő, hanem a jelölési rendszer is.

Mindkét osztályozás nyomtatott betűket használ, de amíg a tűzvédelmi osztályban a legbiztonságosabb anyagokat jelölik A-val, addig a tűzveszélyességi osztály esetében az A a legveszélyesebb anyagok jele.

Miért fontos tisztában lenni a tűzvédelmi osztályokkal az építőiparban?

Az egyes épületeknek számtalan előírásnak kell megfelelnie a tűzvédelem kapcsán. Ezt alapvetően befolyásolja az, hogy milyen építőanyagokat használnak fel az építés vagy felújítás során. A felhasznált anyagok befolyásolják azt, hogy milyen további előírásoknak kell megfelelnie az épületnek. Ezen előírásokkal a tervezők tisztában vannak, így az új épületek alapvetően megfelelnek az előírásoknak.

Ugyanakkor felújítások, bővítések vagy utólagos hőszigetelés esetén olyan anyagok is nagy mennyiségben beépítésre kerülnek, amik az eredeti tervekben nem szerepeltek. Ilyen módon az új anyagok jelenléte befolyásolhatja az épület tűzzel szembeni védelmét, javíthatja vagy ronthatja azt. Például középületeknél változhat a kiürítési terv, a tűzoltó-készülékek mennyisége és elhelyezése is.

Mit jelent az épületszerkezet tűzzel szembeni viselkedési osztálya?

Fontos, hogy ez az elnevezés nem a komplett építményre vonatkozik, hanem az azt alkotó építőanyagokra, azaz az épületszerkezet egyes elemeinek tűzzel szembeni viselkedésére. A Magyarországon hatályos osztályozási rendszer illeszkedik az európai szabványhoz (EuroClass).

A tűzvédelmi osztályba sorolás alapja, hogy az adott termék képes-e meggyulladni, támogatja-e a tűz terjedését, milyen gyorsasággal ég és eközben mennyi energia szabadul fel. Ezen szempontok alapján történik az osztályokba sorolás, de jellemzően nem kevésbé fontos kiegészítő jeleket is láthatunk a termékeken. A kiegészítő jelek a füstfejlesztő képességre és a hő hatására bekövetkező olvadásra, csepegésre vonatkoznak.

Milyen tűzvédelmi osztályok vannak? Melyikről mit kell tudni?

A tűzvédelmi osztályok A-tól F-ig terjednek, ahol a legbiztonságosabb anyagok az A jelöléssel ellátottak. A kiegészítő jelölések a füstfejlesztő képességre és a csepegésre vonatkoznak és nem függenek közvetlenül a főcsoporttól.

A1

Éghetetlen anyag, ami nem gyullad meg, a tűz terjedését gátolja. Jellemzően füstfejlesztés és csepegés sem tapasztalható. Csak nem éghető összetevőkből készült építőanyag.

A2

Éghetetlen anyag, ami nem gyullad meg, a tűz terjedését gátolja. Jellemzően füstfejlesztés és csepegés sem tapasztalható. Tartalmazhat olyan összetevőt, ami önmagában éghető lenne.

B

Nehezen éghető anyagok, amik jellemzően nem gyulladnak meg és nem égnek ki teljesen. A tűz terjedését nem gátolják, de terjedését nem segítik elő. Füstfejlesztés és csepegés tekintetében változatos jellemzőkkel bírhatnak.

C

Éghető, de nem azonnal meggyulladó anyagok. Jellemzően 10 perc elteltével lángra kapnak, ezt követően részt vesznek a tűz terjedésében és hosszabb idő alatt teljesen elégnek. Füstfejlesztés és csepegés tekintetében változatos jellemzőkkel bírhatnak.

D

Gyúlékony, könnyen éghető anyagok, amik részt vehetnek a tűz terjedésében. 2-10 perc alatt teljesen kiégnek. Füstfejlesztés és csepegés tekintetében változatos jellemzőkkel bírhatnak.

E

Gyakorlatilag azonnal lángra kapó és néhány percen belül teljesen kiégő anyagok, amik a tűz terjedésében is jelentős szerepet vállalhatnak. Füstfejlesztés és csepegés tekintetében változatos jellemzőkkel bírhatnak.

F

Tűzzel szembeni viselkedésük ismeretlen, ezért jellemzően kiegészítő jelöléseik sincsenek.

Füstfejlesztő képesség

A füstfejlesztő képesség legalább olyan fontos, mint az éghetőség. A tűzesetekben bekövetkező halálok jelentős része nem a lángok, hanem a keletkező füst miatt következik be. A füstfejlesztő képesség szerint három kategóriába sorolják az anyagokat. Az s1 egyáltalán vagy minimálisan bocsát ki füstöt, az s2 közepesen sűrű füstöt bocsát ki, az s3 nagy mennyiségben bocsát ki füstöt tűz hatására. 

Csepegés

Egyes építőanyagok vagy azok alkotói elfolyosódhatnak és csepeghetnek. A csepegés hozzájárulhat a tűz terjedéséhez és sérüléseket okozhatnak. Itt is három kategóriát különböztetnek meg: d1 nem csepegő, d2 folytonosan nem csepegő és d3 csepegő.

Vegyünk néhány konkrét példát is. Az A1s1d1 jelölés azt jelenti, hogy az anyag éghetetlen, nem bocsát ki füstöt és nem csepeg hő hatására. A Cs2d3 jelölés egy nehezen meggyulladó anyag, de gyulladást követően kiégő, közben közepesen sűrű füstöt kibocsátó, jellemzően elfolyósodó, sok égő cseppet adó anyag.

Mit jelentenek a tűzállósági fokozatok?

A tűzállósági fokozat az épületek vagy tűzszakaszok (tehát nem az építőanyagok) tűzzel szembeni ellenálló képességét adja meg. Az építés során felhasznált anyagok éghetősége mellett a szerkezet hőre és égésre adott statikai jellemzői is befolyásolják az osztályozást. Adott típusú épületeknek meg kell felelniük az elvárt tűzállósági fokozatnak.

1. fokoztat: legbiztonságosabb épületek, például toronyházak
2. fokozat: jellemzően magasabb, nagyobb épületek, például közösségi épületek
3. fokozat: nagyobb, több emeletes épületek, például társasházak
4. fokozat: kisebb épületek, például családi házak
5. fokozat: nem folyamatos tartózkodásra szolgáló épületek, például bungalók.

A feljebb használt tűzszakasz kifejezés egy olyan egységét jelenti a nagyobb épületeknek, amiket tűzgátló elemekkel lehatárolnak, így a tűz terjedését kontrollálni tudják.

Mi az a tűzállósági teljesítmény?

A tűzállósági teljesítmény az épület szerkezeti elemeinek tűzzel szemben mutatott különböző tulajdonságaira utaló szabványrendszer. A rendszer elemeinek való megfelelést különböző betűk jelölik. Nem minden szerkezeti elem esetén releváns minden tulajdonság. A teljesség igénye nélkül néhány példa, mire lehet gondolni:

Lehetnek olyan vezetékek, kábelek, amik tűz hatására is működőképes állapotban maradnak; egyes ajtók hő hatására önműködően becsukódnak; egyes falak nem csak a tüzet, de az általa keltett hő terjedését is gátolják, stb.

Mit kell tudni az éghető anyagok tűzveszélyességi osztályáról?

Feljebb már említettük, hogy a tűzveszélyességi osztály nem azonos a tűzvédelmi osztállyal és a különbséget nagyon fontos megértenünk, mert a jelölések pontosan ellentétes értelműek. Például ha valami A tűzvédelmi osztályzatú, akkor az éghetetlen, de ha valami A tűzveszélyességi osztályzatú, akkor fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagról beszélhetünk.

A különböző anyagokat illetve a helyiségeket (tűzszakaszokat), a bennük tárolt anyagok alapján tűzveszélyességi osztályba sorolhatjuk.

A

Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok, amik heves égése vagy robbanása indító gyújtásra azonnal bekövetkezhet. Helyiségek tekintetében az ilyen anyagok tárolására szolgáló helyeken kívül a rosszul szellőző helyen lévő nyitott akkumulátorok és ipari gázmérők szobái sorolhatóak ide.

B

Tűz- és robbanásveszélyes anyagok. Az anyagok pontos besorolása halmazállapotuk függvényében változhat.

C

Tűzveszélyes anyagok. Minden szilárd anyag, aminek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C vagy gáz, aminek lobbanási hőmérséklete legalább 50 °C, vagy folyadék, aminek lobbanási hőmérséklete 50-150 °C közé esik. Ide tartozik a levegőn kívül minden égést tápláló gáz.

Továbbá épületek esetében az üzemanyagtöltő-állomások és minden olyan közösségi épület, amiben van 500 fő befogadására alkalmas tűzszakasz.

D

Mérsékelten tűzveszélyes anyagok. Ide elég sok anyag tartozik. Elég ha azt megemlítjük, hogy épületek esetében az irodák és lakások besorolása is ez.

E

Nem éghető anyagok.

Melyek a legbiztonságosabb hőszigetelő anyagok tűzvédelmi szempontból?

Tűzvédelmi szempontból a legbiztonságosabb szigetelőanyagok az üveggyapot, és a kőzetgyapot, kötőanyagaiktól és esetleges borításaiktól függően A1 vagy A2 osztályba tartoznak. A poliuretán és a polisztirol alapú hőszigetelő anyagok jellemzően D vagy E osztályba sorolhatóak. A cellulóz szigetelések kialakításuktól függően B vagy C osztályba tartoznak.