Jellemző homlokzati hőszigetelés hibák és megelőzésük

Az igazán bosszantó dolgok nem csak drágák, de elkerülhetők is, ilyenek a homlokzati hőszigetelés hibák is, amik utólagos javítása szinte lehetetlen a teljes rendszer újraépítése nélkül, ugyanakkor precíz kivitelezéssel mind megelőzhető. Bemutatunk néhány klasszikusnak mondható hőszigetelési hibát, amik kellő szakértelemmel és odafigyeléssel könnyen elkerülhetőek, ámde nehezen orvosolhatóak.

Melyek a jellemző homlokzati hőszigetelés hibák?

A piacon számtalan kiváló minőségű termék áll rendelkezésre azok számára, akik otthonuk utólagos hőszigetelését szeretnék kiépíteni. Ugyanakkor rengeteg a nehezen leinformálható kivitelező és még ennél is több a témában született blogbejegyzés és csináld magad videó. Sokan nem mernek szólni, ha a kivitelezés közben úgy érzik a mester valamit rosszul csinál, mások nagyon hamar profinak érzik magukat pár órás internetes böngészést követően. A homlokzati hőszigetelés hibák szinte mindegyike a szakértelem hiányára vagy a hanyag kivitelezésre, esetleg ezek ötvözetére vezethető vissza. A jó öreg “jóvanazúgy” gyakran a teljes felújítást tönkrevágja, miközben komoly többlet anyagi kiadásokba sodorja az eleinte még lelkes tulajdonosokat.

Teljes listát aligha lehet a témában készíteni, de a következőkben összegyűjtöttük a leggyakoribb és legjelemzőbb homlokzati hőszigetelési hibákat.

Rosszul tárolt szigetelőanyag

Még el sem kezdődik a hőszigetelő rendszer kiépítése, de már könnyen végzetes hibákat követhetünk el, ha nem megfelelő módon tároljuk az építőanyagokat. A hőszigetelő anyagok tulajdonságai közé tartozik, hogy relatív nagy helyet foglalnak el, ezért tárolásukra fel kell készülni. A különféle hőszigetelő anyagok a környezet közvetlen hatásainak kitéve károsodnak.

A helytelenül tárolt ragasztótapasz nedvességet kaphat és előbb kezd el kötni, mint szeretnénk. A közvetlen napsugárzásnak hosszabb ideig kitett polisztirol (EPS, XPS) megsárgul, majd bomlásnak indul, a nedvességet kapott üveggyapot veszít hőszigetelő képességéből és még folytathatnánk a sort. A hőszigetelő anyagok beszerzését akkorra időzítsük, amikor fel is tudjuk őket használni és előzetesen gondoskodjunk a gyártói előírásoknak megfelelő ideiglenes tárolásukról is.

Nem megfelelő a szigetelőanyag

Nem minden szigetelőanyag alkalmas mindenre. A különböző feladatokhoz más és más hőszigetelő anyagok lehetnek ideálisak. Nem arról van szó, hogy vannak jó és rossz alapanyagok, sokkal inkább arról, hogy felhasználásuk határait ismerni kell. Rossz anyagválasztás nem csak a hatékonyságot csökkenti, hanem adott esetben még kárt is okoz. Érdemes a listán belül egy mini listát szentelni a leggyakoribb baklövéseknek:

• Nem lépésálló szigetelőanyag használata födémek szigetelésekor: a szigetelés végérvényesen összenyomódik és nem fog szigetelni.

• EPS használata lábazat szigetelésére XPS helyett: nem vízálló és nem elég kemény, számtalan problémát okoz.

• EPS vagy XPS használata  belső falakban: a polisztirolnak semmi hangszigetelő hatása nincs.

• Párazáró szigetelés (EPS, XPS, poliuretán hab) kiépítése fafödémen vagy vályog falazaton: el fog rohadni a födém és nedvesedni fog a fal.

• Üveggyapot használata függőleges helyzetben: nem tartja meg magát, el fog csúszni vagy tömörödni fog.

Ha nem vagyunk abban biztosak, hogy a választott szigetelőanyag megfelel-e a célra, kérjünk tanácsot szakértőktől.

Nem elég vastag a szigetelőanyag

Bármilyen vastagságú szigetelőanyag kiépítése javít valamennyit a kiindulási állapoton. Ugyanakkor ha nem érjük el a kívánt hatást, az egész beruházás értelme és megtérülése megkérdőjeleződik. Az utólagos hőszigetelésre utólagos hőszigetelést telepíteni pedig nem igazán lehet, elsőre kell jól megválasztani a szükséges vastagságot.

A hőszigetelés helyes vastagságának kiválasztásakor két tényezőt kell figyelembe vennünk. Egyrészt az eredeti falazat hőátbocsátási tényezőjét, ami annak anyagától és vastagságától függ, másrészt a hőszigetelés fajtáját. Az eredeti falazatnak és az újonnan kiépített hőszigetelés együttesen határozza meg ingatlanunk homlokzatának hőátbocsátási tényezőjét. Figyelem, ez a tényező annál jobb, minél alacsonyabb.

Ha van rá mód, mindig felfelé kerekítsünk a szigetelőanyagok vastagságát illetően, de azt is tudatosítsuk, hogy nem lehet végtelen mennyiségben növeli a hatékonyságot a vastagság fokozásával.   

Hanyagul előkészített fal

Az utólagos hőszigetelés egyik előnye, hogy a szigetelőlemezek kívülről rögzíthetőek a falra. Ha a vakolat megfelelő minőségű, akkor annak leverésére nincs szükség. Ugyanakkor ha a vakolat laza, akkor azt el kell távolítani. A vakolat hibáit ki kell javítani. Ha különböző vakolatok találhatóak a homlokzaton, a ragasztás előtt érdemes lehet mélyalapozóval kezelni. Szennyezett homlokzatra nem szabad hőszigetelő-rendszert telepíteni.

Az előkészítés része a homlokzaton található elemek eltávolítása is. Le kell szerelni az ereszt, majd toldással visszaszerelni a munka végeztével. A szerelőnyílások elérhetőségét biztosítani kell, de a különböző kapcsolók és vezetékek nem feltétlenül rejthetőek vagy süllyeszthetőek a szigetelésbe. Egy villanykapcsolót körbeszigetelni rossz ötlet, mert adott helyen hiányos lesz a szigetelés, azt érdemes a homlokzat új síkjára telepíteni. Nincs bosszantóbb, mint amikor azért nem lehet megtalálni az internet-vezeték csatlakozását, mert az szépen bele lett ágyazva a polisztirol szigetelésbe.

Nedvesedő falra rögzített hőszigetelés

Sokan a hőszigeteléstől várják az épület nedvesedési problémáinak megoldódását. Nos ebben annyi igazság van, hogy a jól szigetelt épületekben kevesebb a hőhíd, így kevesebb a páralecsapódásra ideális helyszín. Ugyanakkor a vízszigetelés problémáit nem oldja meg a hőszigetelés, az továbbra is jelen lesz. Minden esetben előbb a falazat vízszigetelését kell orvosolni, csak ezután jöhet a hőszigetelés.

Nincs betartva a száradási idő

Mindenki szeret gyorsan végezni a munkával és egyben letudni mindent. A hőszigetelő rendszerek telepítésének egyik utolsó lépése, hogy ragasztótapasz segítségével üvegszövet-hálóval erősítjük meg a homlokzatot. Fontos azonban, hogy ezt követően hagynunk kell teljesen megszáradni a ragasztót és csak ezután nekilátni a homlokzat vakolásának. A száradásnál napokról beszélünk, nem órákról.

Többféle szigetelőanyag és vastagság összebarkácsolása

Az utólagos hőszigetelés kiépítésének egyik célja, hogy egységes és teljes rendszert hozzon létre, aminek eredményeként az épület minden határoló felülete ugyanolyan hőszigetelő képességgel rendelkezik. Ha nem így járunk el akkor a nagyobb hőátbocsátási tényezővel rendelkező falak hidegebbek lesznek, hőhíd alakulhat ki, ami miatt nedvesedés és penészesedés indulhat. Az egyes szigetelőanyagok másként reagálnak a környezeti hatásokra, éppen ezért célszerű, ha csak egy fajtát használunk egy épületen belül. 

Van olyan eset, amikor elképzelhető, hogy különböző vastagságú szigetelőanyagok rögzítése megfelelő döntés lehet: ha az épület falazata eleve különböző anyagú és vastagságú elemekből épült. Ez azonban jellemzően nehezíti a megfelelő rendszer kiépítését, érdemes tehát szakemberhez fordulni.

A nyílászárócsere előtt elvégzett szigetelés

A nyílászáró cserét mindenképpen a hőszigetelés kiépítése előtt kell cserélni, ellenkező esetben a frissen telepített hőszigetelést is meg kell bontani. Amíg a vakolat és a legtöbb hagyományos falazóanyag különösebb probléma nélkül javítható, addig ez sok szigetelésre nem mondható el. Van rá megoldás, de nehéz, drágít és a végén még így is csökkentheti a szigetelés hatékonyságát.

A nyílászáró cserével egyidejűleg, de mindenképpen a szigetelés felragasztása előtt érdemes a redőnyöket is kiépíteni. Fontos azonban, hogy az árnyékolástechnika kialakításakor már tudjon a szakember arról, hogy új szigetelést fog kapni az épület. A redőnytokok ízlésesebben és akár teljesen rejtve is kiépíthetőek, ha a két szakember együtt tud gondolkodni.

A lábazat és a homlokzat szigetelése más időben történik

A lábazat hőszigetelésének más kívánalmaknak kell megfelelnie, mint a homlokzat  egészének és ehhez más anyagok használhatóak. Ezért gyakran előfordul, hogy költségmegtakarítási célból a lábazat szigetelése nem egy időben történik a homlokzattal. Ez azért hiba, mert így nagyon eltérő szigetelési tulajdonságokkal rendelkező felületek jönnek létre, amik igen erős hőhidakat képezhetnek és még akkor is beindulhat nedvesedés és penészesedés, ha ez korábban nem volt jellemző.

Minden esetben egész egységeket, felületeket és épületeket szigeteljünk. Kevésbé gyakori, de a fentihez hasonló hiba, ha egy társasházi lakó csak a saját lakrészét szigeteli le kívülről, mert ezzel szomszédainál okozhat olyan problémákat, amik korábban nem léteztek.

Szigetelés kánikulában vagy fagyban

A szigetelések rögzítésére használatos ragasztótapaszok valamint a fedővakolatok csak meghatározott hőmérsékleti viszonyok között tudnak megfelelő rögzítést és tapadást biztosítani. Ha ezen tartományból kicsúszunk, akkor jobb esetben a vakolat megrepedhet, rosszabb esetben akár el is válhat a faltól a szigetelés.

Szigetelőlapok nem kötésben történő ragasztása

Az építőipar egyik alapvetése a szigetelőlapok rögzítésekor is igaz: körtésben kell őket felrakni a jobb hatékonyság és a stabilitás miatt.

Ferde indítósín

Ha az indítósín nem tökéletesen vízszintes, akkor a táblák elmozdulhatnak és éleik nem fognak egymáshoz tökéletesen illeszkedni. Megoldás: precizitás az indítósín felrakásánál.

Üvegszövet-háló hiánya

Az üvegszövet-hálónak jelentős szerepe van a homlokzat megerősítésében és a szigetelés védelmében. Összességében nem kimondottan drága elem, de hiánya csökkenti a hőszigetelés várható élettartamát még akkor is, ha magára a hőszigetelés hatékonyságára nincs is közvetlen hatása.

Dübelezés és precíz ragasztás hiánya

A szigetelőlemezeket perem-pont módszerrel kell rögzíteni. Ha nem így történik, akkor a levegő bekerülhet a szerkezet mögé. 

Tévhit, hogy a ragasztótapasz - függetlenül attól, hogy milyen jó minőségű és mennyire szakszerűen alkalmazták - képes megfelelően rögzíteni az utólagosan kiépített hőszigeteléseket. A dübelezés fontossága nem függ a használt szigetelőlemezek vastagságától sem. A dübelek garantálják azt, hogy erős szél se tudja megmozdítani az elemeket, ne tudja azokat letépni.

A dübelek száma és rögzítése módja sem tetszőleges. A különböző rendszerek dübelezése eltérő, például az EPS rendszereket T séma szerint, míg a vakolható kőzetgyapotot W séma szerint szükséges rögzíteni. Szintén gond, ha a dübelek túl vannak húzva és mélyen belesüllyednek a szigetelésbe. 

Rossz rétegrend

A homlokzati hőszigetelés rétegrendje és munkafolyamatának lépései a következők:

1. Megtisztított, javított, mélyalapozott eredeti falazat

2. Ragasztótapasz

3. Szigetelőlemezek

4. Dübelezés

5. Ragasztótapaszba ágyazott üvegszövet-háló

6. Vakolat

Hibázni ebben nehéz, néha mégis sikerül. Jellemző probléma, ha az üvegszövet-hálót előbb rögzítik, majd ezt követően dübeleznek. Ez akár úgy is elsülhet, hogy a már rögzített lapok elmozdulnak, felületi hézagok keletkeznek. A vakolat hiánya külön pontot ér meg.

Vakolat hiánya

A vakolat hiánya nem pusztán csúnya, de súlyos hiba is. Nem arról az időről, maximum néhány hétről beszélünk, amíg a rendszer kiszárad, hanem ha egyáltalán nem készül tisztességes fedővakolat.

A vakolat esztétikai funkcióján felül védelmi célokat szolgál. A vakolat védi a hőszigetelő-rendszert a nedvességtől és a közvetlen napsugárzástól - mind a kettő károsíthatja a hőszigetelő anyagokat. Kőzetgyapot szigetelésnél még arra is van esély, hogy a fedetlen szigetelőanyag felületéről leváló apró szemcsék irritációt okozzanak.

Bizonyos esetekben a vakolatnak szerepe van a légtömörség kialakításában. Ha egy falnak egyik oldalán sincs hagyományos vakolat, akkor lehet, hogy nem jön létre légtömörség. Klasszikusan ez nem várt légáramlatként a belső szárazvakolatok konnektorainál figyelhető meg.  

Miért fontos tisztában lenni a homlokzati hőszigetelés hibákkal?

Tömören azért, hogy el tudjuk őket kerülni. A homlokzati hőszigetelés hibáinak közös jellemzője, hogy elkövetésük után csak nagyon drágán vagy sehogy nem javíthatóak. Ha tisztában vagyunk a kivitelezés legfontosabb lépéseivel és legalább felismerjük, hogy mit milyen lépésnek kellene követnie, észrevesszük, ha valami nem stimmel. Utólag szinte már felesleges okosnak lenni.

Hogyan kerüljük el a homlokzati hőszigetelés hibákat?

Szaktudás és precizitás. Ezt a kettőt kell megkövetelnünk a kivitelezőtől vagy saját magunktól. Kimondható, hogy szinte az összes homlokzati hőszigetelés hiba visszavezethető-e két tényező valamelyikének hiányára és legritkább esetben anyaghibára.

Mennyi pénzt spórolhatunk, ha odafigyelünk és nem követjük el ezeket a hibákat?

Ha a hiba a kivitelezés lezárulta után derül ki, akkor kis túlzással két csoportba sorolhatjuk őket: hibák, amikkel együtt élünk és hibák, ami miatt az egész folyamatot újrakezdjük. Az utóbbi a problémásabb, másrészt a fenti kérdésre egyszerűbb választ kínáló: azt az összeget spóroljuk meg, amibe a rossz kivitelezés (beleértve az alapanyagokat is) és annak lebontása kerül. Eztán jutunk ismét a start mezőre.

A másik eset valamivel jobb, másrészt nehezen számszerűsíthető. Kisebb hibák természetesen minden kivitelezésbe becsúszhatnak, de a nagyobbak gyengítik a szigetelés hatékonyságát. Ha az épületünk szigetelése nem lesz olyan hatékony mint vártuk, akkor annak megtérülése is későbbre várható és összességében nem növekszik olyan mértékben ingatlanunk értéke, mint reméltük.

Fontos, hogy a homlokzati hőszigetelést hozzáértő szakember végezze. Ebben a cikkünkben írunk erről részletesebben: Ki végezhet homlokzati hőszigetelést, mit érdemes tudni?