Szárazvakolás gipszkartonnal a lehető leggyorsabb, legegyszerűbb, legtisztább megoldás a vakolatlan tégla, Ytong stb. falszerkezet felületének esztétikus burkolására, előkészítésére a festéshez, tapétázáshoz. Nem kell hozzá a beton, cement, homok, mész csak egy kis elhatározás, bátorság, kézügyesség és ész. A gipszkartonnal száraz vakolt felület jelentősen rövidebb idő alatt készíthető el, mint bármelyik cementes alapvakolat felhordása, mert a gipszkarton lap ragasztó száradási ideje jelentősen rövidebb és nem igényel további glettelést csiszolást. Továbbá óriási előnye még a száraz vakolásnak, hogy nem kell utólag glettelni, csiszolni hosszú órákon át a falfelületet mert az elkészült száraz vakolt felületet már készen áll a festésre, alapozásra, burkolásra.


Miért érdemes hangszigetelni?

Szárazépítészet témakörébe tartozik minden olyan építészeti megoldás, ami nem használ nedves kötőanyagot, például habarcsot vagy betont. A szárazvakolat elnevezés is hasonló logikán alapul, azaz nem képlékeny, nem kenhető, hanem szilárd és szerelhető formában képzett burkolatot fed. A szárazvakolatok jellemzően előregyártott táblák, amik ragasztással kerülnek felhelyezésre a burkolandó felületre vagy egy erre a célra készülő állványzatra szerelik őket a fal vagy mennyezet elé.

Hazánkban a szárazvakolatnak szinte szinonimája a gipszkarton. Ennek oka nem csak az, hogy a gipszkarton a legelterjedtebb szárazvakolat, hanem egyben a legszélesebb körben használható és a legköltséghatékonyabb is.
 

 

A szárazvakolás legáltalánosabb építészeti megoldása a gipszkarton táblák falazatra történő ragasztása. Ez a fajta szárazvakolat a legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldás, ha időt szeretnénk spórolni, és a lehető legkevesebb nedvességet akarunk az építkezés során a házba juttatni. A helyiségégek funkciója alapján választható normál, impregnált, vagy tűzálló gipszkarton a szárazvakoláshoz


A gipszkartonon kívül farost alapú táblák, habkő-gipsz táblák is szárazvakolatnak számítanak, sőt, tulajdonképpen a régóta elterjedt lambéria is az, még ha felhasználási területük nem is teljesen azonos. A szárazvakolat meghatározó tulajdonsága nem az anyaga, hanem az, hogy szárazépítészeti megoldással váltja ki a hagyományos, beltéri nedves vakolatokat.

 

Léteznek olyan speciális falburkoló elemek, dekoratív falburkolati rendszerek, amelyek működhetnek akár szárazvakolatként is, de általában azért az ilyen megoldások inkább belsőépítészeti dekorációk, és a dekoratív burkoló táblákkal leggyakrabban már vakolt falakat díszítenek. Az ilyen falburkoló rendszerek költségesek, beépítésük gondos tervezést és speciális szakértelmet igényel, ezért a lakossági felhasználásuk viszonylag ritka


Mik a szárazvakolat előnyei a hagyományos vakolattal szemben?

A szárazvakolás Észak-Amerikából került át Európába és hazánkba is. Innen nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban könnyűszerkezetes épületekben alkalmazott technológia volt, ami később teret nyert a hagyományos épületekben is. Ha a kivitelezés során betartjuk a szárazvakolás legfontosabb szabályait, akkor számtalan előnye van a szokványos vakolással szemben.


Rövidebb idő alatt készen van

A nedves vakolatokat profi brigádot kifejezetten gyorsan és szakszerűen felviszik a burkolandó felületekre, tehát az időt nem itt spóroljuk meg, hanem a száradásnál. A falak gépi vakolása egy egész épület esetében is nagyjából egy hét, de ezt követően minimum még egyszer ennyi a száradás. Ezután jön a glettelés, majd újabb száradás. Aztán festés és megint várni a száradásra. A brigád többször jön-megy, ha valaki már építkezett, akkor tudja, hogy ha egyszer valahonnan levonul egy brigád, mert várni kell, akkor ott a munka nem akkor kezdődik újra, amikor a kivitelezés szempontjából legelőnyösebb, hanem akkor, ha úgy hozza a sors, hogy épp ráérnek. Biztos a csúszás.

A szárazvakolat kivitelezése után gyakorlatilag azonnal festhető, tapétázható, nincs száradási idő.


Technológiai víz mennyiségének csökkenése

A fent leírt száradások sosem teljesek. Egyáltalán nem tesz jót egyetlen épületnek sem, hogy szerkezete rengeteg vizet tárol. Márpedig tárol, ami csak nagyon lassan szárad ki, további gondokat okozva a beköltözőknek. Szárazvakolat esetében ilyen probléma nincs.



Egyszerűbb kivitelezés

Szárazvakolat kivitelezése egyszerű, kis gyakorlattal bárki megpróbálkozhat vele. A hibák többsége azonnal érzékelhető, korrigálható. Az egyszerűbb kivitelezés kevesebb speciális eszközt, gépet és szaktudást igényel, egyben kisebb felfordulást a munkaterületen. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a helyes kivitelezés nagyfokú precizitást igényel.


Könnyebb a vezetékek elhelyezése

A burkolandó fal és a szárazvakolat között jellemzően van akkora terület, ahol a vezetékek elvezethetőek. Nem kell vésni. Tartóállványos rendszernél ez kimondottan egyszerű.


Szigetelés

A szárazvakolatoknak jelentős többlet szigetelő hatásuk van, egyes típusokat – nem a hagyományos gipszkartont – külön úgy alakítottak ki, hogy hangszigetelő vagy hőszigetelő hatásuk is legyen. Ezen felül, ha többlet szigetelésre van szükség, akkor egy ásványgyapot réteg után szerelt szárazvakolat tökéletes megoldást jelenthet.


Költségtakarékos megoldás

Ha minden költséget összeszámolunk a szárazvakolás valamivel olcsóbb megoldás, mint a hagyományos nedves megoldások. Ez nem elsősorban az alapanyagárakból vagy a szakemberek óradíjából adódik – feljebb említettük, hogy a gyorsabb kivitelezés a száradási idők hiánya miatt van, nem azért, mert sokkal gyorsabb felszerelni a szárazvakolatot – hanem abból, hogy adott esetben szakember nélkül is elvégezhető és nem szükséges hozzá speciális felszerelés.
 

A gipszkarton táblákkal elkészített szárazvakolat nem igényel sem különleges szaktudást, sem különleges anyagokat, valamint a felhasznált anyagok mennyisége miatt rendkívül gazdaságos megoldás lehet


Mik a szárazvakolás szabályai?

Amilyen egyszerűnek tűnik a szárazvakolás, annyira könnyű rossz végeredményt létrehozni, ha nem tartunk be néhány szabályt. Ezek a szabályok nem bonyolultak, de a fenti nagyon egyszerűnek ható kivitelezést árnyalják.


Milyen felületre tehető?

Szárazvakolat ragasztással vagy vázszerkezetre rögzítve szerelhető. Utóbbi rendszer gyakorlatilag bármilyen fal elé építhető fémből vagy fából, majd a szárazvakolat erre erősíthető rá. A ragasztásos módszerrel csak száraz, pormentes, egyenletes, merev és kellően stabil (aktív repedésektől mentes) falra helyezhető fel a szárazvakolat mélyalapozást követően. Plafonra soha nem szabad a ragasztásos módszert alkalmazni, oda fém vagy fa állványrendszert kell előbb kiépíteni és arra szerelni.

Az épület oldalsó, hideg falaira csak minden szabályt betartva, rendkívül precízen szerelhető szárazvakolat. Ezen szabályok betartásának egy része kérdésessé teszi azt, hogy nem éri-e meg jobban a hagyományos vakolást alkalmazni. A falnak legalább egyik oldalról közvetlenül vakolva kell lennie, hogy a légtömörség biztosítva legyen. Ha kívül közvetlenül a falazatra került fel a hőszigetelő anyag – ami új építésű épületeknél logikus – akkor kiemelkedően fontos, hogy az előírásszerűen legyen rögzítve. Ha a rögzítés csak pogácsás és nem pont-perem módszeres és a beltéren is szárazvakolatot alkalmazunk, akkor be fog süvíteni a szél minden apróbb lyukon. Ezért a hideg falakon érdemes lehet egy kiegyenlítő alapozást végezni.


Mekkora lehet az alap felületi egyenetlensége?

A ragasztás közben kisebb egyenetlenségeket elfed a szárazvakolat, de a burkolandó fal egyenetlensége nem haladhatja meg a 30 mm-t.


Milyen helyiségbe való, hova nem?

A szárazvakolat elhelyezése nem ajánlott vizes helyiségekben, fürdőszobában. Minden más helyiségben megfelelő megoldás.

Amennyiben vizes helységekben is kell alkalmaznunk a szárazvakolatot, akkor feltétlenül impregnált gipszkarton építsünk be, és a tartósan nedvességnek kitett helyeken a vízszigetelésről gondoskodni kell (pl. folyékony fólia), mert az impregnált gipszkarton a nedvességnek bizonyos mértékig ellenáll ugyan, de nem vízálló, így tartós vízterhelést nem kaphat


Mekkora lapokkal kell dolgozni?

A helyiségek belmagasságánál 20 mm-rel kisebb lapokkal szükséges dolgozni, amik, minimum 12,5 mm vastagságúak. A lapok függőleges toldása nem megengedett, különösen nem hideg falaknál (válaszfalaknál ez kevésbé égető kérdés).



 

Milyen szabályok vannak a hőmérsékletet illetően?

Röviden: hidegben nem csak nedves vakolat, szárazvakolat sem készíthető, mert a ragasztók nem fognak megfelelően működni. Ideális esetben 20 fok körüli időben kell dolgozni, de 5 fok alatt tilos.
 

Mik a szárazvakolás lépései?

A szárazvakolás lépései attól függnek, hogy ragasztással vagy vázszerkezetre rögzítéssel dolgozunk.
 

Szárazvakolás lépései vázszerkezetes rögzítéskor

A szárazvakolat vázszerkezetre szerelése kifejezetten könnyű feladat, ugyanakkor a jó vázszerkezet megtervezése, megépítése és precíz kivitelezése jóval nehezebb és némi gyakorlatot igényel. A szárazvakolat vázszerkezetre rögzítésekor már csak minimális egyenetlenségek orvoslására van mód, ezért a vázszerkezetnek kell tökéletesnek, masszívnak és pontosnak lennie.
 

  1.  Vázszerkezet megtervezése
  2.  Vázszerkezet összeállítása
  3.  Vázszerkezet rögzítése a burkolandó felülethez
  4.  Szárazvakolat méretre vágása
  5.  Szárazvakolat vázra csavarozása
  6.  Élvédők felrakása, hézagok glettelése
  7.  Festés, tapétázás
     

Szárazvakolás lépései ragasztásos rögzítéskor

A ragasztásos rögzítés esetén a burkolandó felület tisztítása és mélyalapozása elengedhetetlen, ellenkező esetben a ragasztó nem fog a vártnak megfelelően működni. A ragasztót a szárazvakolatra kell felhelyezni, majd azt a burkolandó felületre nyomni, de nem teljes erővel, hogy minimálisan mozgatható maradjon a vízszintezéshez. A precizitást az igényli, hogy minden lapot egyenként kell beállítani, pontosan illeszteni.
 

  1.  Burkolandó felület előkészítése: egyenetlenségek eltüntetése, szükség esetén vakolás
  2.  Burkolandó felület tisztítása, mélyalapozása
  3.  Ragasztó előírásnak megfelelő elkészítése
  4.  Szárazvakolat méretre vágása
  5.  Szárazvakolat előírásnak megfelelő ragasztása
  6.  Szárazvakolat vízszintezése, precíz illesztése
  7.  Élvédők felrakása, hézagok glettelése
  8.  Festés, tapétázás