A jelenlegi fűtési költségek emelkedése szükségessé teszi a régebbi, 50-es, 60-as, 70-es években épült családi házak (pl.: Kádár kockák) hőszigetelését. A régi házak kisméretű téglából és szigeteletlen B30-as falazóból épült falai mondhatni, pocsék hőszigetelési értékkel bírnak. Ezeknek az épületeknek az utólagos hőszigetelésekor az elsődleges cél, hogy alacsony költségvetés mellett a lehető legjobbat hozzuk ki a felújításból. Nem cél az A++ kategória elérése, vagy megközelítése, csupán annyit szeretnénk, hogy egy átlag 85-90 m2-es ház 22,5 fokra fűtése esetén a teljes éves gázfogyasztásunk ne legyen több, mint 1700 m3.
Cikkünkben részben házilag, részben szakember által kivitelezhető megoldásokat ajánlunk, melyekkel csökkenthető egy családi ház rezsije. Az eddigi vásárlóink tapasztalata és hőkamerás mérések alapján tudjuk, hogy ez a cél miként érhető el egy teljes felújítás keretében. Négy fő épületszerkezeti egységről beszélhetünk, ahol folyamatosan elveszik a fűtési energia, melyek sorrendben a következőek:

1. Az alap szigetelése

Amennyiben lehetőség van rá, a ház aljzatának felbontása után célszerű legalább 10 cm lépésálló szigetelést (EPS100-150) lefektetni, de ezen akkor is érdemes elgondolkodni, ha az aljzat felbontása nem megoldható, de az épület belmagassága megengedi, és a bentlakók is el tudják fogadni a kb. 2,50 m-es belmagasságot. Ebben az esetben a 10 cm vastag szigetelést a meglévő hidegburkolt felületre kell fektetni, majd erre kerül egy hőtükör fólia, ezt követi az új aljzatbeton kb. 5 cm vastagságban betonhálóval erősítve.

2. A födém szigetelése

A legegyszerűbb, és ár-érték arányban is a leghatékonyabb megoldás valamilyen hőszigetelő ásvány-, vagy kőzetgyapot szigetelés leterítése a padláson, ideális esetben legalább 15 cm vastagságban. Sajnos a kialakított felület nem járható, de a padlás akár meg is osztható, a nem használt részekre ásványgyapotot terítve, a használt részre pedig nagy testsűrűségű kőzetgyapot táblákat fektethetünk, valamilyen borítással (pl., OSB lapok), vagy kész padlásszigetelő elemeket elhelyezve (pl. Szigatech járható padlásszigetelés).
   

3. Ablakok cseréje

Érdemes a drágább, 3 rétegű üvegezést választani, de a régi ablakok cseréje még akkor is megéri, ha 2 rétegű gáztöltésű üvegezést választunk. Fontos az ablakok behelyezésénél a kávák XPS lapokkal történő szigetelése, és a többféle rugalmas hab használta (pl. Soudal Flexifoam) a csavaros rögzítés mellett, rögzítésre és hőszigetelésre.

4. Oldalfali és lábazati szigetelés

Az oldalfali szigeteléseknél érdemes legalább 12 cm vastagságú EPS80 oldalfali szigetelést alkalmazni, a megfelelő dűbelezéssel, hálózással és vakolással. Természetesen minél vastagabb szigetelés kerül fel, annál jobb az eredmény, de a fenti célhoz a 12 cm vastagság már elegendő lehet, és így a régi építésű házakra jellemző kis eresztúlnyúlás sem jelent esztétikai problémát. A különböző vakolatok megismeréséhez kattintson IDE!
A homlokzati szigetelések típusairól a jövőben fogunk írni, bemutatva az EPS80-as lapoknál drágább, de jobb megoldásokat is. A lábazati szigetelésnél a régebbi házaknál XPS lapok használhatóak, mivel a zártcellás kialakításuk miatt nem veszik fel a nedvességet az alap betonjából, a járdából és a talajból. Érdemes legalább 8-10cm vastagságban alkalmazni. Természetesen mindezek mellett szükséges egy modern kazán és fűtési rendszer használata, a régi gázkazánok őrlángja akár 1 m3 gázt is elfogyaszt naponta, és még nem is fűtött.
A fenti szigetelési feladatok bármelyikére tudunk személyre, pontosabban házra szabott megoldást ajánlani, számolni, szállítani. Kérdés esetén keressen minket ITT!

Spóroljon velünk!