A lábazati hőszigetelés teszi teljessé épületeink utólagos külső szigetelését. Jelentősége nem kisebb, mint a homlokzati szigetelésé, de a speciális elvárások megkülönböztetik attól. Összeszedtük a legfontosabbakat a lábazati szigetelésről, bemutatjuk funkcióját, a felé támasztott elvárásokat és kialakítását is.  



 

Mi a lábazati hőszigetelés? 

A lábazati hőszigetelés a külső szigetelés azon egyedi tulajdonságokkal rendelkező része, amit közvetlenül a lábazatra szerelünk. Mind megjelenésében, mind a felszerelés módjában hasonló a homlokzati szigeteléshez, de nem helyettesíthető az ott használt hagyományos vagy grafitos polisztirol lapokkal.

Ennek oka, hogy a lábazat van kitéve legjobban az időjárás elemeinek – víz, fagy, fizikai behatások – így ellenálló és teljesen vízhatlan anyagokat szükséges választani.


Mi a lábazati hőszigetelés funkciója? 

A lábazat az épület homlokzatának terepcsatlakozáshoz kialakított része. Az alap és a lábazat kialakításakor a teherbírásra és hasznos terület terephez való illeszkedésére, annak felfekvésére helyezik a hangsúlyt, míg a hőszigetelés másodlagos. Jellemző, hogy a homlokzat szigetelése jobb, mint a lábazaté. A lábazati hőszigetelés ezt a hiányosságot orvosolja egy külső szigetelőréteg utólagos felhelyezésével.

Jó homlokzati szigetelésű épületeknél is szükség lehet lábazati hőszigetelésre, de ha a homlokzat egészének utólagos szigetelését végezzük el, akkor abból biztosan nem maradhat ki a lábazat. A lábazati hőszigetelés funkciója, hogy ne legyen gyenge pontja külső szigetelésünknek és ne alakulhassanak ki további problémákat okozó hőhidak a homlokzat egyetlen pontján sem. Ha csak a homlokzatot szigeteljük és a lábazatot nem, az olyan erős hőhidat hozhat létre, ami nedvesedéshez vagy akár a padlóburkolat tönkremeneteléhez vezethet. 

A lábazati hőszigetelés alapvetően járul hozzá energiafelhasználásunk optimalizálásához, így rezsiköltségeink mellett ökológiai lábnyomunk is csökken. A téli időszakban megakadályozza a hideg lábazat felőli behatolását, míg nyáron segíti a külső felmelegedés távol tartását a beltértől. 

Fontos kiemelni, hogy a lábazati hőszigetelés nem vízszigetelés. A hőhidak kialakulásának gátlásával járul hozzá a penész elleni küzdelemhez, de a nedvesedő, ázó fal problémái nem oldhatóak meg pusztán a lábazati hőszigetelés eszközeivel.


Hogyan működik a lábazati hőszigetelés kialakítása? 

A lábazati hőszigetelés XPS polisztirol lapjait a talaj felszínétől 1 centiméterre kell elkezdeni felhelyezni a homlokzatra. A rögzítés döntően ragasztással történik, nagyon fontos, hogy dübelezni csak a vízszigetelés felett szabad. A homlokzati szigeteléshez hasonlóan élvédő profilokat és üvegszövetet helyezünk fel a felület megerősítéséért. Alapozzuk, majd a kívánt vakolattal ellátjuk.


Milyen anyagok alkalmasak a lábazati hőszigetelés kialakítására? 

A homlokzati és a lábazati szigetelések többsége is polisztirolból készül, mégsem helyettesíthető egyik a másikkal. A homlokzati szigetelés elemei úgynevezett EPS lapok, gyártásuk során polisztirol golyókat expandálnak és az így létrejött tömböket szeletelik megfelelő méretűre. Ezzel szemben a lábazati szigetelés XPS lapokból áll. Az XPS lapok esetében már a gyártás folyamán a polisztirol kristályokat abba az alakba extrudálják, amit később a szigetelésnél használunk. Ezért az XPS lapok polisztirol cellái teljesen zártak és nem tudnak átnedvesedni, miközben hőszigetelő képességük ugyanolyan.

Az XPS polisztirol lapok szépen vághatóak és jól vakolhatóak. Nagyobb nyomószilárdságúak, így ellenállnak az ütéseknek. Nehezen éghetőek, tűzállóságukat adalékok is segítik. A természetben előforduló savaknak ellenállnak.

Az ásványgyapot külső szigetelések sem alkalmasak a lábazat szigetelésére, mert magukba szívhatják a vizet. A lábazati szigetelések tekintetében az XPS polisztirol tábláknak kevés alternatívája van.


Milyen követelményeknek kell megfelelnie a lábazati hőszigetelésnek? 

Vannak gyakorlati és előírás szerinti követelmények, amiket a lábazati hőszigetelésnek teljesítenie kell. A gyakorlatiakról már szóltunk: legyen strapabíró és ne szívja fel a vizet, valamint legyen könnyű kezelni a felszereléskor. Sok esetben triviális, hol kezdődik egy épület lábazata, de ez nem feltétlenül van így. A homlokzat alsó 30 cm-én mindenképpen érdemes lábazati szigetelést alkalmaznunk, akkor is, ha az eredeti falazatban nincs különbség az épület homlokzata és lábazata között.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet jelenti az előírást. A rendelet nem a szigetelőanyag vastagságát vagy fajtáját, hanem a minimálisan elérendő hőszigetelő képességét határozza meg. A szabályozás alapján a hőátbocsátási tényező maximum 0,24 W/m²K lehet.

Rövid kitérő. A hőveszteséget vagy más néven a hőátbocsátás mértékét U-val jelöljük, mértékegysége a W/m²K. Azt mutatja meg, hogy egy négyzetméteren, egységnyi idő alatt hány joule hő távozik, ha a szigetelő felület két oldala között 1 Kelvin fok a különbség. Maradjunk annyiban, hogy ezzel laikus nem fog számolni. A szakboltokban szerencsére vannak táblázatok, amik megmutatják az eredeti falazóanyag és a szigetelőréteg együttes hőátbocsátási értékét: itt kell az U=0,24 W/m²K alatt maradnunk.
 


Milyen vastag legyen a lábazati hőszigetelés? 

Feljebb már említettük, hogy nem a vastagság, hanem a hőátbocsátási érték a meghatározó. Érdemes ugyanolyan értéket elérnünk a lábazaton, mint a homlokzaton. Ezen felül természetesen esztétikai szempontokat sem árt figyelembe venni. Jellemző, hogy a falazóanyagtól függően 4-15 cm vastagságú XPS lapokat használunk leggyakrabban a lábazati hőszigeteléshez.


Lábazati hőszigetelés: mik a leggyakoribb problémák? Hogyan kezeljük ezeket? 

Néhány jellemző hibáról már volt szó, de vegyük ezeket újra elő. Ha vizesedik a fal, előbb a vizesedés okát kell megszüntetni. A hőszigetelés segít abban, hogy ne alakuljanak ki hőhidak, amik páralecsapódást okozhatnak, de ha a fal valahonnan ázik, azt a hőszigetelés nem oldja meg. Hőszigetelés után sokkal nehezebb a vízszigetelést megoldani, ezért előbb az ázással foglalkozzunk! 

Ne feledkezzünk meg a lábazati hőszigetelésről! Ha a homlokzatot szigeteljük, míg a lábazatot nem, az jelentősen csökkenti a szigetelés hatékonyságát.

Használjunk megfelelő, erre fejlesztett anyagokat. A XPS polisztirol lapok nem válthatóak ki semmilyen más homlokzati szigetelőanyaggal.

Miközben a szigetelőanyag rögzítéséhez ajánlott a dübelezés, azzal tönkre tehetjük a vízszigetelést. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogyan tudjuk biztonságosan rögzíteni a lapokat, forduljunk szakemberhez. 

Az épület melletti védőjárda szintje felett 1 centiméterrel kezdjük el a szigetelést, majd a járda és a szigetelés közötti rést vízhatlan szigetelőanyaggal töltsük ki. Ha nincsen járda (előnyös ha van, mert elvezeti a vizet a faltól), akkor a lábazati szigetelés kis mértékben a földbe süllyeszthető. 

A lábazati szigetelés mértéke az épület adottságaitól függ, de jellemzően egy síkban fut körbe az épületen. Lejtős területen szükség lehet a magasság léptetésére. A lábazati szigetelés magasságának minimum 30 centimétert ajánlunk. 


Lábazati hőszigetelés házilag: lehetséges? 

A hőszigetelés egyszerű feladatnak tűnik, de a kivitelezés precízsége döntően határozza meg az elért eredményt. Igaz ez a lábazati szigetelésre is, amit jól kell megválasztani és szakszerűen kell rögzíteni: a hibásan felhelyezett szigetelés vizesedési problémákat is okozhat, amellett, hogy hatékonysága is kedvezőtlen lesz. 

Az épület szigetelése előtt mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni és csak ennek fényében dönteni arról, hogy elegendőnek véljük-e saját tudásunkat. Általában elmondható, hogy a megfelelően kiválasztott és felszerelt szigetelés ára megtérül a rezsidíjakban, miközben a szakszerűtlen kivitelezés okozta hibák javítása költséges.  

Megbízható mesterrel jobban járunk, mint a házi próbálkozásokkal.