Utólagos hőszigetelés: hatékonyság, árak, lépések

Az régebben átadott épületek utólagos hőszigetelése az egyik legnépszerűbb eleme a társasházak és családi házak felújításának. Ennek több oka is van: a beruházás azonnali hatékonyság-növekedéssel jár, ami az üzemeltetés költségeinek csökkenését hozza magával. Látványos, hiszen megújul a homlokzat, növekszik az ingatlan értéke és az utólagos hőszigetelés elkészítéséhez még fel sem kell borítanunk mindennapi életünket, hiszen az lakóterünkön kívül készül.

Mit jelent az utólagos hőszigetelés?

A régebben készült, mai elvárásoknak már nem megfelelő hatékonyságú hőszigeteléssel rendelkező épületek felújítását, új szigeteléssel való ellátását nevezzük utólagos hőszigetelésnek. 

Ugyan nagyon hasonló technológiával készülhetnek új épületek hőszigetelési rendszerei is, az utólagosság hangsúlyozása abból a szempontból fontos, hogy már hosszabb ideje használatban lévő, a kivitelezés során is folyamatosan lakott épületek felújításáról beszélünk. A felújítás célja és eredménye a már meglévő és használatban álló épület hőszigetelő képességének jelentős javítása.

Milyen esetben érdemes az utólagos hőszigetelés mellett dönteni?

Érdemes először megismerkednünk a hőátbocsátási tényező (építési szlengben U-érték) fogalmával. Ez a szám azt mutatja meg, hogy egységnyi felületen a melegebb oldal irányából mekkora energiaátadás történik a hűvösebb oldal felé. Egyszerűen megfogalmazva azt, hogy adott anyagból készülő felületek milyen mértékben engedik át magukon a hőt. Minél kisebb ez a szám, annál jobb. A hőátbocsátási tényező (jele U) mértékegysége W/m²K.

Egy újonnan felhúzott épület esetében a homlokzati falak U értéke maximum 0,24 W/m²K lehet, a zárófödémé 0,26 W/m²K. Ha ezt meghaladja, nem kaphat használatbavételi engedélyt. Azért, hogy ingatlanunk megőrizze piaci értékét, ehhez az értékhez kell közelíteni nekünk is.

Viszonyításként, a hagyományos kisméretű téglából épült falszerkezetek U-értéke körülbelül 1,5-2,5 W/m2K, a paneloké akár 3 W/m²K környékén is lehet. Modernebb építőanyagok esetén ez a szám nyilván kisebb.

Ugyan az U-érték meghatározásakor jellemzően a fűtésre gondolunk, azaz mennyire hagyjuk megszökni a meleg levegőt lakásunkból, de fordított helyzetben is ugyanilyen fontos: a forró nyári napokon milyen könnyen melegszik fel lakásunk. A hiányos vagy rossz minőségű hőszigetelés nem csak épületünk értékét csökkenti, de komfortérzetünket is, miközben rezsinket növeli.

Az utólagos hőszigetelés jogszabályairól ebben a cikkünkben lehet részletesen olvasni.

Milyen módszerek vannak az utólagos hőszigetelésre?

Egy átlagos épület esetében a hőveszteség bő harmada a falakon keresztül realizálódik. Majdnem ugyanekkora részarányért felelős a tető, majd ezt követik a nyílászárók és a padló. Ezekhez képest elenyésző a szellőzők és kémények részaránya, hiába jelentenek ezek közvetlen kapcsolatot a beltér és a kültér légrétegei között. Az utólagos hőszigetelés éppen ezért a nagy hőveszteséget jelentő területekre koncentrál.

A homlokzat és a lábazat utólagos hőszigetelése a falra kívülről ráerősített extra szigetelő réteggel lehetséges. A födém szigetelése szintén a lakótéren kívül történhet a padlástér felől erre a célra kifejlesztett anyagokkal. A tető alatt kiépített szigetelés akkor ajánlott, ha a tetőtér fűtött, használatban van vagy annak beépítését tervezzük. A padló utólagos hőszigetelése jóval nehezebb, sokkal több felfordulással jár, de nem kivitelezhetetlen. Az utólagos hőszigetelés részének tekinthető a nyílászáró-csere is.

Hogyan lehet a tetőteret, a födémet, a lábazatot utólagosan hőszigetelni?

A homlokzatra és a lábazatra kívülről szükséges megfelelő vastagságú (ez a konkrét hőszigetelő anyagtól és az eredeti falazattól függ) szigetelő lemezeket rögzíteni. A lábazat esetén külön figyelmet kell fordítani a közvetlen víz elleni védelemre és a fizikai hatásoknak való ellenállásra is. A függőleges falak utólagos hőszigetelésének lépései jellemzően a következők:

1. A falak előkészítése, korábbi laza vakolat leverése, javítása, portalanítás, ereszek és más, a munkálatokat zavaró elemek leszerelése.

2. Hőszigetelő lemezek felragasztása.

3. Dübelezés, a lemezek teljes rögzítése.

4. Élvédők és üvegszövet-háló felhelyezése, alapozás.

5. Színezett vakolat felhordása. 

A födém szigetelése a padlástér felől történik. Fontos, hogy fa födém esetén nem alkalmazhatunk párazáró szigetelést, mert az a födém károsodását okozhatja. A konkrét lépések így részben a födém fajtájától függnek, de jellemző, hogy a rögzítés sokkal könnyebb, hiszen vízszintes felületre kell elhelyeznünk a szigetelést. A vakolás helyett többnyire egy lépésálló felületet kell kialakítanunk.

Az utólagos hőszigetelés legfontosabb szabálya, hogy az a hideg oldalról, azaz kívülről történjen. Ennek oka a falak páratechnikai jellemzőiből fakad. A vízpára mindig a hűvösebb felületeken tud lecsapódni, ha ez a szerkezeten belül van, ott károsodást okozhat, ha pedig a szellőzés hiányával párosul a pára, akkor ott penészesedés indul meg. Ha belülről történne az utólagos hőszigetelés kialakítása, akkor a fedőrétegek sérülése esetén a nedvesség lecsapódása a hőszigetelő anyag és a falazat között is elkezdődhet, ami ideális táptalajt jelent a penész megjelenésének is.

Ehhez képest elenyésző probléma, hogy a belső oldali hőszigetelés a lakóteret csökkenti, valamint a függőleges falakat megszakító szerkezeti elemekre (pl szoba plafonja) be kell fordítani a szigetelést egy rövid szakaszra, ami kifejezetten csúnya.

Az egyetlen utólagos szigetelés, ami nem az épületen kívül készül, az a magastetők tetőterének ferde tetősíkon kialakított szigetelése. Az utólagos hőszigetelés készülhet a sarufák felett, vagy a sarufák között és alatt is. Itt is figyelni kell arra, hogy a cserép és a hőszigetelő réteg között a szellőzés biztosítva legyen és megfelelő vízvédelmet kapjon a szigetelés. 

Milyen problémák merülhetnek fel az utólagos hőszigetelés során? Hogyan előzhetőek meg ezek?

A belső oldali utólagos hőszigetelés problémáiról már volt szó: a penészesedés és vizesedés veszélye. A külső oldali utólagos hőszigetelések esetén a gondok nem a szigetelés létéből fakadnak jellemzően, hanem a kivitelezés hiányosságaiból. Ezek közül a legfontosabbakat vesszük most sorra.

Az egyik legalapvetőbb probléma a helytelen anyagválasztás. Itt nem elsősorban a rossz minőségű termékek használatára kell gondolni - bár nyilván az is problémaforrás - hanem arra, hogy nem a célnak megfelelő anyagokkal történik a szigetelés. Nem elég vastag anyagokkal történik a szigetelés vagy azok nyomószilárdsága nem az adott helyzetben megkívánt mértékű. Ezeknek köszönhetően a hatékonyság elmarad a vártól vagy a szigetelés könnyen megsérülhet és veszíthet eredeti képességeiből.

A fizikai kivitelezés közben is számtalan probléma merülhet fel. A rétegrend helytelen kialakítása, vízszigetelő fóliák kihagyása vagy hanyag rögzítése, a lemezek egyenetlen ragasztása vagy éppen a nem megfelelő rögzítés. Utóbbi az utólagos hőszigetelés hatékonyságát és élettartamát is jelentősen befolyásolja.

A megelőzésre két tanácsunk van: a szakértelem és a precízség. Az utólagos hőszigetelő rendszerek kiépítése nem tartozik a legbonyolultabb szakmunkák közé, ugyanakkor rengeteg apróság befolyásolhatja a végeredményt, amit aztán nehéz, sok esetben bontás nélkül lehetetlen korrigálni. Ha igazán jó minőségű szigetelést szeretnénk, referenciákkal rendelkező, szakértő kivitelezőt keressünk!

Milyen szigetelőanyagokkal dolgozhatunk?

Minden utólagos hőszigetelés kiépítése rendszerben gondolkodik, aminek alapja egy adott hőszigetelő anyag. Fontos azonban, hogy a rendszer elemeinek tökéletesen kompatibilisnek kell lennie egymással, nem használhatunk bármilyen ragasztót, dübelt vagy más kiegészítőket csak azokat, amiket adott rendszer kivitelezéséhez fejlesztettek.

Az egyik legkönnyebben kivitelezhető és ára miatt elérhető hőszigetelő anyag a habosított polisztirol (hungarocell, nikecell). Két alaptípusa az EPS és az XPS. Mindkét anyag könnyen kezelhető, jól alakítható, több vastagságban elérhető és kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Kivitelezés közben védőfelszerelést nem szükséges viselni, a polisztirol nem öregszik, előnyös tulajdonságait hosszú évek során változatlan formában megőrzi. Közös hátrányuk, hogy hangszigetelő hatásuk nincs és éghetőek, ezért a kivitelezés precízsége különösen fontos. 

Az EPS úgynevezett nyitott cellás szerkezetű polisztirol, ezért nem vízálló, de olcsóbb. Nem lépésálló és lépésálló változatai is léteznek. A grafitos EPS gyártási folyamatában grafitport is adagolnak, ezért összességében jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik, ugyanakkor drágább. Az XPS zártcellás szerkezetű, vízálló, nagy nyomószilárdságú hőszigetelő. Az EPS utólagos hőszigetelésre való használata homlokzatokon, lépésálló változatával födémeken jellemző. Az XPS az utólagosan készített lábazati szigetelések egyik legnépszerűbb építőanyaga. 

Az utólagos hőszigetelések második nagy csoportját az ásványgyapot alapú rendszerek adják. Ezen anyagok szilárd kőzetek magas hőmérsékletű centrifugálása során keletkező szálképződési folyamat eredményeként jönnek létre. Jobb hatékonysággal rendelkeznek, mint a polisztirol, hangszigetelő tulajdonságuk is van és éghetetlenek, ugyanakkor drágábbak. Hátrányuk, hogy kivitelezés közben védőfelszerelés viselése javasolt és a szigeteléseket minden esetben fedni szükséges. Két leggyakoribb csoportjuk az üveggyapot és a kőzetgyapot.

Az üveggyapot alapanyaga a kvarchomok (ebből készül az üveg is). Jellemzően nem lépésálló, függőleges helyzetben saját magát nehezen tartja meg. Könnyen alakítható, formálható, nem csak vágható. Vízszintes területek (például födém) vagy sok szerkezeti elemet tartalmazó szigetelendő felületek utólagos hőszigetelésére használatos. Nem rohad vagy penészedik, de víz hatására veszít tulajdonságaiból. Létezik fújható változata is. A kőzetgyapot fő alapanyaga a bazalt, általában táblás kiszerelésű. Nehezebben alakítható, de lépésálló, nem zsugorodó vagy tömörödő anyag. Homlokzatok és válaszfalak szigetelésére használatos.

A fentieken kívül más anyagok is alkalmasak lehetnek utólagos hőszigetelés kiépítésére. Ilyen lehet a farost, a cellulóz, a parafa vagy bizonyos esetekben a nád is. Ezek természetes anyagok, amik jóval kisebb környezeti terhelést jelentenek, ugyanakkor elterjedésüket valamilyen hátrányos tulajdonságuk gátolja. Ilyen lehet (anyagonként eltérő melyik) hatékonyságuk, éghetőségük, súlyuk vagy éppen áruk is.

Milyen előnyei vannak az utólagos hőszigetelésnek?

Az utólagos hőszigetelés optimalizálja és csökkenti ingatlanunk energiafelhasználását. A téli időszakban fűtési, míg a nyári félévben hűtési költségeink csökkennek jelentősen. A lakótér jobban megtartja a kialakított hőmérsékletet, valamint egyenletes hőfokot hoz létre, miután a falakon a hőcsere jelentősen csökken. A jobb komfortérzethez a hőáramlások megszűnése is hozzájárul.

Az egészségmegőrzés szempontjából is előnyös az utólagos hőszigetelés. A hőhidak megszűnése csökkenti a páralecsapódás és az erre visszavezethető penészesedés esélyét. A választott szigetelőanyag függvényében javulhat az ingatlan hangszigetelése és tűzvédelme is.

Az utólagos hőszigetelés hatására egy régebben épült épület is ugyanolyan jó hőátbocsátási tényezővel rendelkezhet, mint egy új. Ilyen módon az utólagos hőszigetelés versenyképessé és értékállóvá teszi ingatlanunkat a piacon.

A megfelelő minőségű hőszigetelés hosszabb távon csökkenti ökológiai lábnyomunkat és hozzájárul a környezeti alkalmazkodásunkhoz. Ez azt jelenti, hogy kevésbé járulunk hozzá a globális felmelegedéshez, miközben annak hatásainak kivédésére felkészülünk.

Vannak hátrányai is?

A hanyag kivitelezés vagy a nem teljes körűen kiépített utólagos hőszigetelés növelheti a hőhidak erősségét és hozzájárulhat a penészesedéshez. Mindez megfelelő kivitelezéssel kivédhető. Néhány szigetelőanyag esetében fokozottan kell figyelnünk épületünk tűzvédelmére.

Az utólagos hőszigetelés kiépítése mindenképpen a fal, a födém vagy a padló vastagságának növekedésével jár. Miután jellemzően a hideg oldalon szigetelünk, ez a növekedés a falak külső oldalán jelentkezik, megváltoztatva ezzel épületünk megjelenését. Ez azt is jelentheti, hogy a díszítések eltűnhetnek, az ablakkávák mélysége változik. Műemléki védelem alatt álló épületeknél ezért az utólagos hőszigetelés kiépítése nem mindig lehetséges a bevált és egyszerű módszerekkel. A padló szigetelése vagy a belső falakon kialakított szigetelés a lakóteret csökkenti.

Hogyan alakul az utólagos hőszigetelés ára?

Az utólagos hőszigetelés ára a szigetelendő felület nagyságától, a választott hőszigetelő anyagtól, annak szükséges vastagságától és a kivitelezés költségeiből tevődik össze. Minél vastagabb anyagra van szükségünk, úgy lesz a munka egyre drágább. A polisztirol alapú utólagos hőszigetelő rendszerek telepítése olcsóbb, mint a kőzetgyapot szigeteléseké.