Tűzálló szigetelés házába: anyagok, szigetelőelemek, árak

A hőszigetelés nem csak a téli zimankóban vagy nyári hőségben védi kényelmét és csökkenti rezsiköltségét, de meg is akadályozhatja épülete kigyulladását vagy leégését. A tűzálló hőszigetelő anyagok a legmodernebb és legbiztonságosabb megoldást kínálják otthona hőszigetelésére. A tűzálló szigetelés kialakítása új épületeken és utólag szerelt rendszerekkel már meglévő ingatlanokon is lehetséges.

Mi az a tűzálló szigetelés?

Tűzálló szigetelésnek az olyan hőszigetelő rendszereket nevezzük, amik magas hővel való közvetlen érintkezés vagy lángoló tűz esetén sem kapnak lángra, nem gyulladnak ki, anyaguk a tüzet nem táplálja. Fontos továbbá, hogy mindeközben nem esnek át alakváltozáson, nem olvadnak meg, nem csepegnek és nem szabadul fel belőlük mérgező anyag. Tűz hatására sem képeznek füstöt.

A fenti egy ideális tűzálló szigetelés jellemzése, de a valóság ennél összetettebb. A piacon kapható termékek tűzállóság szempontjából különböző kategóriákba vannak sorolva az alapján, hogy mennyire felelnek meg a tűzállóság kritériumainak. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályokba vannak sorolva ellenállóképességük szerint.

A tűzvédelmi osztályok A-tól F-ig terjednek, ahol az A osztályba kerülnek az éghetetlen anyagok. Az A1 és az A2 osztály egyaránt olyan építőanyagokat tartalmaz, amik nem gyulladnak meg, egyben gátolják a tűz terjedését, de az A2 besorolású termékek tartalmazhatnak olyan összetevőt, ami önmagában éghető lenne. 

Minden más betűvel jelölt anyag B-től E-ig különböző mértékű éghetőséget mutat, a B a nehezen éghető anyagok, míg az E az azonnal lángra kapók osztálya. Az F besorolás szigetelőanyagoknál ritka, jelentése, hogy tűzzel szembeni viselkedése ismeretlen. A füstfejlesztő képességet kiegészítő S betűvel jelölik és 1-3, ig számozzák; az S1 a füstöt ki nem képező termékek jele. Hasonló logikával működik az elfolyósodás jelölése D betűvel, ahol a D1 a nem csepegő szigetelőanyagok besorolása.

Milyen szigetelőanyagok számítanak tűzállónak?

Tűzálló szigetelésnek, tűzálló anyagnak az A1 és A2 besorolású anyagok számítanak, amiknek optimális esetben S1 és D1 kiegészítő jelöléseik vannak. Fontos, hogy az alábbi megállapítások általánosságban igazak, hiszen minden termék konkrét összetétele más. A különböző adalékanyagok, bevonatok vagy akár a gyártási technológia különbségei miatt az egyes termékek tűzvédelmi besorolása változhat akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban.

A legtöbb ásványgyapot szigetelőanyag tűzállónak számít, ide értve az üveggyapotot és a kőzetgyapotot. Nem éghető a riolitból készülő perlit és még néhány ritkább ásványi alapú szigetelés (például vermikulit). Érdemes megemlíteni, hogy ipari felhasználásban a kőzetgyapotnál is léteznek jobb tűzálló hőszigetelő anyagok. Ilyen például a kerámiaszálas paplan vagy a kálciumszilikát lapok. Előbbit kifejezetten extrém hőmérsékletek szigetelésére alkalmazzák ipari környezetben, utóbbit csővezetékek mentén használják. 

Minden más gyakran alkalmazott hőszigetelő rendszer éghető, de nem azonos mértékben. A valamivel nehezebben éghető hőszigetelő anyagok közé tartozik a parafa, a fagyapot, len vagy a cellulóz alapú szigetelő lapok többsége. A leginkább éghető hőszigetelő anyagok a műanyagok: poliuretán (PUR), polisztirol (EPS, XPS). Az EPS rendszerek éghetősége termékenként eltérő, de nem létezik tűzálló polisztirol.

Hány fokig tűzállóak az ásványgyapotok?

A pontos adat minden termék esetében más. A kőzetgyapot termékek nagyjából 1000 °C-ig tűzállóak, az üveggyapotok 500 - 700 °C-ig maradnak stabilak. A födémek szigetelésére használható perlit 800 - 1000 °C-ig tűzálló. Ehhez kapcsolódó kérdés: hány fokon ég egy lakás? A lakástüzek hőmérséklete több dologtól függ, az égő anyagoktól, a tűz méretétől és attól, hogy mennyire zárt térben történik. Egy kisebb tűz néhány 100 °C-os, de egy teljes terjedelmében égő lakásban a hőmérséklet közelíti az 1000 °C-t.

A lakástüzek esetében a sérülések jelentős részét nem a tűz maga okozza, hanem a füst. A füst oda is behatol és kárt okoz, ahova a tűz nem ér el. Éppen ezért kimagaslóan fontos, a füstképződés alapján történő besorolás. Itt is az ásványi hőszigetelők (kőzetgyapot, üveggyapot) a legjobbak, míg a természetes és műanyag termékek gyengébbek.  

Mitől üthet ki tűz egy házban?

A lakástüzek kialakulásának leggyakoribb oka valamilyen elektromos hiba, zárlat, túlmelegedett vezeték. Ezért nagyon fontos, hogy az elektromos hálózatot mindig karbantartsuk, ne terheljük túl. Az elektromos berendezéseket mindig előírásszerűen használjuk, használat után húzzuk ki őket. Különösen nagy figyelmet szenteljünk az elektromos fűtőtesteknek.

Veszélyforrást jelentenek azok a helyzetek, ahol nyílt láng fordul elő: tűzhelyek, kandallók, de ilyen az ünnepi díszek gyertyája és csillagszórója is. A beltéri dohányzás is lakástűzhöz vezethet. Előfordulhat lakástűz rosszul szellőző fűtési rendszertől és gázszivárgástól is.

Mi a szerepe a tűzálló szigetelésnek egy tűz esetében?

A tűzálló szigetelés lassítja, adott esetben meg is állítja a lángok terjedését, mivel éghetetlen felületet képez. Ezzel nem csak az ingóságokat védi és csökkenti az anyagi kárt, hanem több időt biztosít az épületben lévőknek a menekülésre is. A tűzálló szigetelés így akár életeket is menthet.

A tűzálló szigetelés nem csak a lángok ellen jelent védelmet, de a hő terjedését is mérsékli, megvédve ezzel az épület szerkezeti elemeit. A minőségi éghetetlen szigetelőanyagok magas hő hatására is megtartják formájukat, nem csöpögnek és nem bocsátanak ki magukból füstöt és káros anyagokat. A füstmérgezés esélye jelentősen csökken.

A hőszigetelő rendszerek nagy egységes felületeket képeznek az épületek homlokzatán, de sokszor az épületek szerkezeti elemei között. Ezek az egységes felületek gyakran lakásokat és emeleteket is áthidalnak. Az éghető szigetelések így akár nagyobb területeken is tudják a lángokat továbbítani, míg a tűzgátló változatok beszorítják azokat a keletkezés helyére.

Ki kell emelni, hogy csak a szakszerűen rögzített és előírásoknak megfelelően szerelt szigetelések lehetnek tűzgátlók. Hiába használunk megfelelő anyagokat, ha a kivitelezés során olyan hibákat ejtünk, ami miatt csak részben tudnak érvényesülni az előnyös tulajdonságok. Tűzgátló szigetelést minden esetben csak szakemberrel telepítsünk.

Mikor érdemes tűzálló szigetelést beépíteni?

A tűzálló szigetelés használata minden lakóépület és közintézmény esetén indokolt lenne. Ugyanakkor kifejezetten ajánlott olyan helyszíneken, ahol a tűz keletkezésére nagyobb esély van. Kandalló, kályha, kazán és ezek kéményei környezetében, elektromos helyiségekben és gépészeti aknákban valamint tetőtér-beépítések esetén különösen javasolt.

Tűzálló szigetelés nem csak új épületek esetében létesíthető. A kőzetgyapot homlokzati szigetelés utólagosan is jó minőségben szerelhető.  

Mennyibe kerülnek a tűzálló szigetelés szigetelőelemei, a szigetelés munkadíja?

A tűzálló hőszigetelő anyagok természetesen drágábbak, mint a tűzvédelmi szereppel nem rendelkező műanyag változatok. Az árkülönbség a projekt méretével azonos arányban nő. Ugyanakkor hosszabb távon ezen anyagok jelentősen növelik ingatlanunk értékét, ráadásul általában hangszigetelésre is alkalmasak.

A tűzálló szigetelés kialakítása, munkadíjai hasonlóan alakulnak, mint bármely szigetelési rendszer kiépítésénél. A kőzetgyapot vagy ásványgyapot szigetelés ugyan igényel egyszerű védőruházatot (ez a polisztirol esetében nem szükséges), hogy irritáció ne léphessen fel, de összességében nem nehezebb a beépítésük. A kivitelezés munkadíja a projekt bonyolultságától függően 5.000.- és 10.000.- forint négyzetméterenként, míg az ásványgyapot szigetelőanyag vastagságtól és típustól függően körülbelül 2.500.- és 6.000.- forint között alakul négyzetméterenként.