Könnyűszerkezetes ház: jelentése, tulajdonságai, előnyei, hátrányai

A könnyűszerkezetes ház napjaink egyik népszerűvé váló építési módja, mert gyors a kivitelezése és alacsony a munkaerő igénye.

Ezzel párhuzamosan rengeteg tévhit is él az ilyen épületekkel kapcsolatosan, mind pozitív, mind negatív tulajdonságait alá- vagy felülbecsülve. Az is probléma, hogy a fogalmakon sem értjük mindig ugyanazt. Van tehát mit helyre tenni és ezen az úton kívánunk elindulni írásunkkal.

Mit jelent a könnyűszerkezetes ház?

Magyarországon – sok más térséggel együtt – a téglából történő építkezésnek van nagy hagyománya. Ennek egyik alternatívája a könnyűszerkezetes ház, ami egy nagy gyűjtőfogalom. Ahogyan különböző fajta téglák léteznek és azokat nem csak egy építési technológiával lehet használni, úgy a könnyűszerkezetes házak is különféle anyagokból és más-más technológiával készülhetnek.

A könnyűszerkezetes ház meghatározása két jellemző együttes teljesülésére épül. Egyrészt a szerkezet súlya nem lehet több, mint 300 kg/nm, másrészt az épület kialakításához egy fából vagy fémből készült vázat használnak. A súly fontos, de nem egyedüli tényező, mert ez modern technológiával akár téglából is megközelíthető. Hasonlóan döntő a szerkezet megléte, ami nem beton vagy tégla és az épület terhét hordja.

Miben különbözik egymástól a könnyűszerkezetes ház, a gyorsház és a készház? 

A könnyűszerkezetes ház kifejezést gyakran szinonimaként használják a gyorsházzal és a készházzal. Ennek oka, hogy mindegyik kifejezés gyűjtőfogalom, így egy adott épület akár több meghatározásnak is megfelelhet. Ennek ellenére, nem árt tudnunk, hogy vannak fontos különbségek a fogalmak jelentéstartamában.

A készház lényege, hogy az épületet előre gyártott elemekből szerelik össze. Az építkezés helyszínén a paneleken érdemi változtatás nem történik, azokat csak összeillesztik. A teljes épület ilyen előre elkészített elemekből áll: a tartófalak, a válaszfalak, a födém és a tető is. A készház építése a helyszínen egy hét alatt lezajlik.
 

A legtöbb készház könnyűszerkezetes, ellenkező esetben a szállítás és a helyszíni szerelés nagyon drágán lenne csak kivitelezhető. Ugyanakkor elméletben elképzelhető olyan házgyári technológiával készülő épület, ami készháznak tekinthető az épület kivitelezési metódusa miatt, miközben a könnyűszerkezetes ház fent ismertetett meghatározásának nem felel meg.

A gyorsház a hagyományos építésnél szintén jelentősen gyorsabb, míg a készháznál rugalmasabb helyszíni kivitelezést jelent. A gyorsház esetében a szerkezet kialakítása és felépítése a helyszínen zajlik és nem feltétlenül használ fel előregyártott elemeket – például használhat valamilyen zsalus technológiával kivitelezett betont is.

Miként látjuk, van tartalmi különbség a fogalmak között. Ugyanakkor hozzávetőleges közelítéssel az is igaz, hogy nagyon hasonló épületeket írnak le velük. A könnyűszerkezetes megfogalmazás az épület könnyű anyagból készülő vázszerkezetére koncentrál, a készház arra a tényre, hogy az épület elemei előregyártottak, míg a gyorsház arra, hogy a helyszíni kivitelezés jelentősen gyorsabb a hagyományos épületekénél.

Mi jellemzi a könnyűszerkezetes ház építési technológiáját? 

Miként feljebb tisztáztuk, a könnyűszerkezetes építkezési mód egy gyűjtőfogalom és nem egy technológiát takar, hanem többet. A könnyűszerkezetes épületeknek ugyanakkor egyértelműen közös pontja az épület teherhordó vázszerkezete, míg a falak a térelválasztást és a szigetelést biztosítják. Ezen belül azonban számtalan alapanyag és megoldás létezhet.

Alap készítése könnyűszerkezetes épületek esetén is szükséges. Az épület építésekor a vázszerkezet készül el elsőként, majd ezt követően kerül kialakításra a gépészet és a konkrét technológiától függően a falazat. A tető kialakítására is több megoldás lehetséges, a lapostetőtől a magastetőig. Ezek kivitelezése érdemben már nem tér el a téglaépületekétől.

Milyen előnyei vannak a könnyűszerkezetes háznak? 

A könnyűszerkezetes ház leglátványosabb előnye az építés gyorsasága. Miközben ez egy tagadhatatlan érv a típus mellett, messze nem az egyetlen pozitív tulajdonsága. Vegyük sorra a könnyűszerkezetes házak legfontosabb előnyeit.

Gyorsan elkészül

A könnyűszerkezetes épületek készülhetnek teljesen egyedi tervezés alapján, de az esetek többségében típustervek apróbb átalakításaival dolgoznak az építtetők. Ez jelentősen meggyorsítja a tervezési, engedélyezési és adminisztrációs feladatokat.

Amíg egy hagyományos téglaépület helyszíni kivitelezése akár 1-2 évig is elhúzódhat, addig ez egy könnyűszerkezetes épület esetében a néhány naptól a néhány hónapig terjedő időszak lehet. A helyszíni kivitelezés az építkezés legtöbb stresszel és potenciális probléma forrással járó szakasza, minél rövidebb ideig húzódik, annál kiszámíthatóbb az egész folyamat befejezési ideje és végső ára.

Arra azért készülni kell, hogy az épület elemeinek gyártása hosszabb időt is igénybe vehet. Tehát miközben egy készház helyszíni szerelése valóban napokban mérhető, de az elemek legyártása időigényes. Ez a gyártás azonban már történhet az engedélyezési folyamattal egy időben, így összességében is sokkal gyorsabb az építkezés, nem csak a helyszíni kivitelezést tekintve.

Könnyen felfűthető

A könnyűszerkezetes házak falszerkezetének alig van hőtároló képessége, ezért télen az épület könnyen felfűthető. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy nyáron az épület felmelegszik.

Nagyobb használható beltér

A szerkezet relatív könnyedsége miatt azonos bruttó alapterületű téglaépülethez képest nagyobb a belső hasznos alapterület. Ez egy fontos érv lehet kisebb beépíthetőséggel rendelkező telkek esetén.

Ár

A könnyűszerkezetes ház kivitelezése olcsóbb lehet, mint egy hagyományos téglaépületé. A feltételes mód annak szól, hogy egy valóban minőségi alapanyagokból készülő, lakófunkciójú épület kivitelezésének költsége nem sokkal alacsonyabb, mint egy hagyományos téglaházé. Itt a többi előny lehet döntő. Ugyanakkor, ha nem lakásként használjuk az épületet (például sportlétesítmények, telephelyek kiegészítő épületei) és ezért bizonyos kompromisszumokra is készek vagyunk, akkor megfelelő minőséget érhetünk el kedvező ár mellett.

Időtálló

Ugyan hazánkban új megoldásnak számít, de a világ számos pontján nagy múltra tekint vissza a technológia. Nyugodtan kijelenthető, hogy a minőségi alapanyagokból épült és jól kivitelezett könnyűszerkezetes épületek ugyanolyan hosszú ideig állhatnak, mint a téglaépületek. Tévhit, hogy a könnyűszerkezetes épületek csak rövidebb távon jelentenek megoldást.
 

Melyek a könnyűszerkezetes ház hátrányai? 

Már az előnyök között is utaltunk rá, hogy bizony vannak hátrányai is egy könnyűszerkezetes háznak. A szigetelés minden tekintetben gyenge pontnak mondható, amin jelentősen lehet segíteni, de alapesetben egyértelműen a hátrányok közé kell sorolnunk. A könnyűszerkezetnek rossz a hőszigetelése, így erre külön gondot kell fordítanunk és a költségek során számolni vele. A hangszigetelés sem tartozik az erősségek közé, különösen a belső falak esetében.

A könnyűszerkezetes épületeknél a kivitelezés pontossága jóval nagyobb mértékben határozza meg az épület statikai és szigetelési tulajdonságait, mint a hagyományos épületeknél. Éppen ezért mindenképpen olyan kivitelezőt válasszunk, aki leinformálható referenciákkal rendelkezik az alkalmazott technológia terén.

Hogyan szigeteljük a könnyűszerkezetes házat? 

Mind a hőszigetelésen, mind a hangszigetelésen megfelelő szigetelőanyagok használatával lehet segíteni. A könnyűszerkezetes épületeknél a különféle ásványgyapot szigetelések használata ajánlott, mert azok egyszerre jelenthetnek megoldást mindkét problémára.

A szigetelésre már a kivitelezéskor gondolni kell és a pontos technológia ismeretében megválasztani a felhasznált anyagokat. A belső falaknál egyértelműen a szerkezeti elemek közé javasolt a hő- és hangszigetelés, míg a főfalak esetében a külső felület további szigetelőréteggel való ellátása is lehetséges.

Hogyan döntsünk a hagyományos tégla falazat és a könnyűszerezetes ház építése között? 

A könnyűszerkezetes ház önmagában nem rosszabb, gyengébb minőségű, de nem is automatikusan modernebb vagy olcsóbb, mint egy téglaház. Mindezek sokkal inkább a konkrét anyaghasználattól és a kivitelezőtől függnek. Mind tégla, mind könnyűszerkezet esetében van mód típusházakat választanunk, ami gyorsítja a tervezési és engedélyezési feladatokat, de ugyanígy van mód teljesen egyedi épület megalkotására is.

A különféle könnyűszerkezetes technológiák viszonylag újak a hazai építőiparban, de folyamatosan terjed használatuk, mert kevesebb élőmunka igényük van. Tömören, a kivitelezőnek is megéri. Ugyanakkor, ha lehet a ház minősége még nagyobb mértékben múlik a generálkivitelező precíz és szakszerű munkavégzésén, mint egy hagyományos épületnél.
 

A könnyűszerkezetes ház hihetetlenül nagy előnye a helyszíni kivitelezés idejének rövidsége és így minden ehhez kapcsolódó bizonytalanság, stressz, árváltozás, csúszás lehetőségének csökkenése. A könnyűszerkezetes épület könnyen bővíthető.
 

A tégla mellett szól ugyanakkor az, hogy hazánk éghajlati adottságaihoz hosszú távon leggazdaságosabban illeszkedő építőanyagából készülhet házunk, a technológia és annak minden fortélya hosszú évtizedek óta ismert.