Egyre többen választják régebbi épületek homlokzatának utólagos hőszigetelését, ezzel növelve az ingatlan energetikai hatékonyságát és csökkentve havi rezsi költségeket. A rendszer telepítésének nehéz és gyakran hanyagul kezelt pontjai a homlokzat beugrásai, amik szinte minden épületnél megtalálhatóak a nyílászárók körül. Mit kezdjünk ezekkel a helyekkel, hogyan lehet helyesen megoldani az ablakkáva hőszigetelést és egyáltalán miért fontos ezzel foglalkoznunk?

 

Mi pontosan az ablakkáva?

 

Az ablakkáva az a bemélyedés a falon, ami az ablakkeret és a homlokzat síkja között található. A ablakkáva alsó vízszintes része a párkány, de ugyanezzel a névvel illetjük a függőleges falsíkokat és az ablak feletti területet is. Az ajtók körüli mélyedéseket szintén kávának hívjuk. A káva tulajdonképpen a nyílászárók pereme a falban.

 

Mikor, miért szükséges az ablakkáva hőszigetelése?

 

Az ablakok és ajtók szigetelés szempontjából gyenge elemei a homlokzatnak, éppen ezért a körülöttük található falszakaszok is extra figyelmet érdemelnek. A káva különösen kitett a hőmérséklet-ingadozásnak, párakicsapódásnak, és hőhidasodásnak. Ezen a területen biztosan megszakad a folytonos szigetelése a homlokzatnak.

 

 

Az ablakkáva szigetelését ritkán végezzük önmagában, de akár ez is indokolt lehet, ha az ablak körül folyamatos nedvesedést vagy penész megjelenését tapasztaljuk. Mindenképpen érdemes a káva szigetelését elvégezni, ha új nyílászárókat szerelünk fel. A korábbi fa ablakok műanyagra cserélése jó alkalom a munka elvégzésére. A homlokzat utólagos hőszigetelése során nem szabad megfeledkeznünk a káva szigeteléséről, azt a rendszer kialakításával azonos időben kell elvégeznünk.


 

Milyen módszerekkel, anyagokkal érdemes elvégezni az ablakkáva hőszigetelést?

 

Az ablakkáva nem csak alakjában tér el a homlokzat többi területétől, de funkciójában is. A hőszigetelés szempontjából érzékeny terület komoly fizikai igénybevételnek lehet kitéve. Sokkal gyakrabban ütődik meg vagy éri nedvesség. A káva szigetelése nem lehet ugyanolyan vastag, mint a homlokzaté, mert az jelentősen csökkentené az ablaknyílást.

 

Az ablakkáva hőszigetelésére tehát olyan anyag lesz megfelelő, ami vékonyabb rétegben is hatékony, vízálló és ütésálló. A káva tulajdonságai tehát közelebb állnak a lábazat szigeteléséhez, mint a homlokzatéhoz. Az EPS polisztirol rendszerek kiegészítőjeként használható az XPS (extrudált polisztirol), ami vékonyabb rétegben is hatékonyan szigetel, mindeközben vízálló és ütésálló. Előfordul, hogy lépésálló grafitos EPS lap kerül ide, ami nem rossz megoldás, de az XPS praktikusabb. Kőzetgyapot rendszereknél azonos, de vékonyabb lapokból alakítható ki az ablakkáva hőszigetelése.

 

 

Mik a legfontosabb lépései a káva szigetelésnek?

 

Az ablakkáva hőszigetelésének kialakítása előzetes gondolkodást és tervezést igényel. Kezdésnek rögtön ehhez kapcsolódóan osztunk meg néhány gondolatot, mert gyakran ezen szempontok végigondolásának hiánya jelent kivitelezési problémát, nem a hőszigetelő anyag elhelyezésének fizikai kérdései.

 

 

A szigetelés vastagsága csökkenti az ablakkáva méretét. Ez a csökkenés lehet olyan mértékű, ami zavaró vagy esztétikailag nem vállalható. A szigetelés méretével már a nyílászáró-csere kapcsán számolni kell és olyan ablakméretet és kialakítást választani, ami összhangban van a hőszigetelés tulajdonságaival.

 

Ugyan az ablakok általában befelé nyílnak, de nem mindig. Az ajtók esetében ez az állítás pedig egyáltalán nem helytálló. Fontos, hogy előre tisztázzuk a nyílási irányokat, hogy a nyitást-csukást ne akadályozza a káva szigetelése.

 

Lesz-e redőny? Az utólagos homlokzati szigetelés lehetővé teszi, hogy oda is rejtett, vakolt tokos redőnyt telepítsünk, ahol ilyen korábban nem volt. Redőnytok ugyan a hőszigetelésre is szerelhető, de sokkal elegánsabb, ha az árnyékoló a fal síkjából ereszkedik le. Ahhoz, hogy ezt kialakítsuk előre kell gondolkodni: eleve olyan ablakot rendelni, amihez illeszthető a redőnytok, illetve a tok körül is el kell végeznünk a szigetelést. A rejtett redőny kialakításához adott mélységű káva szükséges. Előnyös, ha az ablakért, redőnyért és a szigetelés felhelyezéséért felelős mesterek tudnak egymásról és előre tudnak egymással kommunikálni.

 

 

Esztétikai szempontból érdemes megemlíteni, hogy a meglévő káva mélysége a hőszigetelő rendszer vastagságával növekszik, ott is lesz tehát szélesebb párkányunk és mélyedésünk, ahol eddig nem volt.

 

A káva szigetelésének lépései önmagában nem igazán térnek el a homlokzat többi részétől. A portalanítás után a méretre vágott lapokat a felületre kell ragasztanunk. Pontosan és szorosan kell illeszkednie a lapoknak az ablakkerethez és a homlokzat falazatához és hőszigetelő rétegeihez egyaránt. Ne feledkezzünk meg a rögzítő hálóról a kávánál sem. Alkalmazzunk élvédőket, hiszen ez egy sérülékeny falszakasz. Ha van rá mód, fordítsuk be a szigetelést a nyílászáró keretére. A káva alsó részének fizikai védelmére műanyag vagy fém párkányt telepítsünk.

 

Mennyi a káva szigetelés vastagsága?

 

A káva szigetelése általában vékonyabb, ellenállóbb és hatékonyabb lapokkal történik, mint a teljes homlokzati felületé. (A homlokzaton azért nem ezt alkalmazzuk, mert az jelentősen növelné a költségeket.)

 

A káva szigetelés vastagsága jellemzően 2-3 cm, de ez a konkrét helyzettől is függ. A szükségesnél vékonyabb szigetelés is jobb, mint a semmi, ugyanakkor a túl vastag szigetelés esztétikai problémákhoz vezet. Rejtett redőnytok esetében nem a szigetelés vastagsága a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a tokra kerülő hőszigetelés egy síkba essen a homlokzattal. Az ablakkáva hőszigetelése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a precíz és pontos kivitelezés többet ér, mint a vastagság. 

 

 

Mit nyerünk az ablakkáva hőszigeteléssel?

 

A rosszul szigetelt kávákon keresztül jelentős hőveszteség léphet fel. Az ablakkáva hőszigetelése teszi teljessé a homlokzati rendszert, ami nélkül egy érzékeny pontot hoznánk létre. A káva szigetelésével elkerülhető, hogy hőhíd alakuljon ki, nedvesedés jelenjen meg az ablak körül vagy penész kezdjen terjedni. 

 

Az ablakkáva szigetelése nélkül akár az új nyílászáró körül a belétren is megjelenhet a penész. Ilyen módon a káva szigetelésének precíz kivitelezése az egészséges és hőhídmentes lakótér kialakításában fontos szerepet játszik. A káva szigetelése hozzájárul az energiafelhasználás optimalizálásához és a lakás üzemeltetési költségeinek csökkentéséhez. 

 

Az ablakkáva hőszigetelése fizikai védelmet is adhat a rendszer elemeinek, hiszen a szigeteletlen káva környékén könnyebben jutna be nedvesség a homlokzati lemezek mögé. Mivel a káva körül elenálló és általában vízhatlan lemezeket használunk, nem csak a nedvesség, de fizikai hatások elleni is védelmet nyújt. Az  ablakkáva szigetelésével egységes homlokzati megjelenés érhető el.

 

 

Érdemes házilag megoldani a káva szigetelést?

 

Nem. Az ablakkáva szigetelést mindenképpen érdemes megoldani, de nem jó ötlet magunknak belevágni. Az ablakkáva szigetelése az a területe a homlokzatnak, ami a legnagyobb odafigyelést, előzetes tervezést és tapasztalatot igényli. Ne itt próbáljunk spórolni vagy gyakorlatot szerezni, még ha elsőre ez jó ötletnek tűnik is.

 

Ugyanakkor, ha a kivitelező nem tudja szakszerűen és egyidőben megoldani a káva szigetelését a homlokzati elemek rögzítésével, el kell gondolkodnunk azon, hogy az egész projektre jobban járunk egy nagyobb szakértelemmel rendelkező vállalkozó fogadásával.

 

Milyen költségekkel kell számolni?

 

A káva hőszigetelésének díja optimális esetben a homlokzati kivitelezési költségeiben szerepel és azért nem számítanak fel külön munkadíjat. Ugyanakkor ez aprómunka, ami időigényes, így sok káva megnöveli az adott feladat kivitelezésének idejét és természetesen árát is. A mestereknek drágább anyagokkal kell dolgozni, mint a homlokzaton. Nagyon elnagyolt számítással, egy-egy ablak körülbelül 15 ezer forinttal növeli meg a kivitelezés költségeit egy sík falhoz képest.