A kapart vakolat az egyik legnépszerűbb struktúrájú színezett homlokzati vakolat típus. A kapart vakolat épületünk legkülső felületét jelenti, így szerepe kiemelkedő az épületszerkezet védelmében és az épület esztétikai megjelenésében.

Nem mindegy tehát, hogy milyen minőségű kapart vakolatot választunk. A kapart vakolat alternatívája a gördülőszemcsés vakolat. A következőkben közérthetően elmagyarázzuk azt is, mi a két fő típus közötti különbség.

 

A kapart és a dörzsölt vakolat két alapvetően különböző, az épület falának textúráját meghatározó struktúra

 

Mi az a kapart vakolat?

A kapart vakolatokat jellemzően épületek külső homlokzatán alkalmazzák. A kapart vakolat egyben a legkülső, színezett rétege is a homlokzat rétegrendjének. Éppen ezért kivitelezésének pontossága alapvetően határozza meg az épület látványát. A kapart vakolat felülete nem sima, de egyenletes struktúrájú. A nevével ellentétben kialakításakor semmilyen kaparó tevékenységet nem kell végezni.

 

Mi a különbség a kapart vakolat és a gördülőszemcsés vakolat között?

 

Két különböző struktúrájú vakolatot különböztetünk meg. Ezek közül az egyik a kapart vakolat. A vakolatokban finom szemcsék és a vakolat vastagságát is meghatározó vezetőszemcsék találhatóak. A kapart vakolatban aránylag sok és egyenletes méretű vezetőszemcse található. A homlokzatra való felhordás után a felületet körkörös mozdulatokkal alakítják ki PVC simítóval. A simítót nem túl erősen kell a felülethez nyomni, az egyenletesen felhordott és eldolgozott anyagon a száradást követően nem látszanak a simító mozdulatok irányai. Az jellegzetesen göröngyös, de mégis egyenletes felület annak köszönhető, hogy az anyag szemcséi azonos méretűek.

A gördülőszemcsés vagy dörzsölt vakolat kialakításában nagyon hasonló a kaparthoz. A fő különbség abban rejlik, hogy a gördülőszemcsés vakolat szemcséi nem egyenletes méretűek, tartalmaznak nagyobb vezetőszemcséket is. Aránylag sok finom szemcse mellett kevesebb vezetőszemcse található az anyagban. Így a felhordást követő simítás során ezek a nagyobb szemcsék elmozdulnak és kis árkot húznak maguk mögött a vakolat anyagában (a finom szemcsék között). A kapott struktúra így nem lesz teljesen egyenletes, a simító mozdulatok iránya látszik a megszáradt vakolaton.



 

Gördülőszemcsés vakolat esetén tehát kiemelten fontos a precíz és azonos mozdulatokkal történő munkavégzés. Az, hogy a simítás iránya látszik a kész homlokzaton különféle kialakításokat is lehetővé tesz. A klasszikus megoldásként itt is körkörös mozdulatokkal dolgoznak, de lehet egyenes irányban húzott simítást is végezni, aminek eredménye egy irányba mutató felületi mélyedések lesznek.

Funkciójukban nincs különbség a két vakolat között, a különbség esztétikai. Fontos azonban, hogy a különbséget a szemcseméret okozza, tehát már az alapanyagok beszerzésénél eldől, hogy milyen végeredményt kapunk. A kivitelezéskor már csak a meglévő anyag precíz és pontos felhordása múlik a mesteren, nem az, hogy milyen struktúrájú lesz a felület.

Természetesen más típusú homlokzati vakolat struktúrák is léteznek. A szórt vakolatot speciális szórópisztollyal viszik fel a felületre, ami egy egyenletesen durva textúrát hoz létre, ami kissé hasonlít a kapart vakolathoz. A nemes vakolat finom szemcséjű, homokot és mésztartalmú anyag, amit vékony rétegben visznek fel, felülete teljesen sima, védelmi funkciója gyengébb.

A különböző vakolat típusok különböző vizuális hatásokat és funkcionalitást biztosítanak, így az építészeti stílus és az esztétikai preferenciák függvényében választva az épületek megjelenését és tartósságát jelentősen befolyásolják. A legtöbb épületnél azonban a kapart vakolat jelenti a legoptimálisabb megoldást.

 

Miért fontos a megfelelő alapanyag a kapart vakolatnál?

A vezetőszemcse mérete meghatározza a felhordandó vakolat vastagságát. Minél vastagabb a vakolat, annál nagyobb védelmet nyújt, igaz annál nehezebb is. Érdemes 2 cm körüli szemcseméretű vakolóanyagot választani. A minőségi alapanyagok ellenállóbbak az időjárás viszontagságaival szemben, beleértve az esőt, a hőt, a fagyot és az UV-sugárzást is.

 

A homlokzati vakolat a homlokzat zárórétege, egyedi megjelenést biztosít az épületnek, ezért kell nagy figyelmet fordítani a homlokzati vakolat kiválasztására

 

A védelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű a nedvesség szerkezetbe jutásának megakadályozása. A vakolaton keresztül beszivárgó nedvesség penészesedést okozhat, károsíthatja a hőszigetelést, a hideg idő beköszöntével pedig a vakolat faltól való elválása következhet be.

Az épület falainak megfelelő szellőzése érdekében fontos, hogy a vakolat páraáteresztő legyen. A megfelelő alapanyagok biztosítják, hogy a falak lélegezhessenek, megelőzve a nedvesség felhalmozódását és a penészesedést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vakolatnak az épület felől páraáteresztőnek kell lennie, míg a környezet felől nézve párazárónak.

A jó minőségű alapanyagokkal könnyebb dolgozni és hosszabb élettartamúak, kevésbé repedeznek. Nem utolsó sorban a minőségi kapart vakolatokkal könnyebb szebben dolgozni, így a végén szebb megjelenést kap épületünk. A jobb minőségű vakolatok tovább tartják eredeti színüket, nem fakulnak.



 

Mi a kapart vakolat szerepe az épületeknél?

 

A kapart vakolat védelmi és esztétikai funkcióját már érintettük, igaz ezek minden homlokzati vakolatra igazak lennének. Ugyanakkor a jellegzetes struktúrának van gyakorlatias haszna is. A kapart vakolat hozzájárul az épület hang- és hőszigeteléséhez. A texturált felület és a vakolat rétegei csökkentik a hőveszteséget és javítják az épület energiatakarékosságát, valamint csillapítják a külső zajokat. A kapart vakolat tartós és könnyen karbantartható. Az jellegzetesen strukturált felület kevésbé érzékeny a kisebb mechanikai sérülésekre, mint például a repedésekre vagy karcolásokra, így hosszabb ideig megőrzi esztétikai és védelmi funkcióit is.

 

 

Mire kell figyelni a kapart vakolat kivitelezése során?

 

A kapart vakolat kivitelezése során is az első lépés a felület előkészítése. A vakolandó felületnek simának és egyenletesnek kell lennie, nem lehet poros vagy más anyagokkal szennyezett. A felületnek száraznak kell lennie, mert a nedvesség gátolhatja a kapart vakolat tapadását.

A színes vékonyvakolatok kapart struktúrájának kialakításához műanyag simítót használunk. Könnyed, körkörös mozdulatokkal kell kialakítani a homogén, végleges struktúrát

 

A kivitelezés lehetőségei javarészt az anyagbeszerzéskor eldőlnek. Megfelelő minőségű és szemcseméretű vakolatot kell választani. A vakolat beszerzésekor eldől, hogy az adott alapanyagból kapart vagy gördülőszemcsés homlokzati vakolat készíthető. Szintén fontos, hogy a kivitelezéshez szükséges eszközök rendelkezésre álljanak.

A vakolatot a gyártó utasításainak megfelelően kell keverni, hogy elérje az kívánt konzisztenciát. A vakolatot egyenletes rétegben kell felhordani. A rétegek felhordását követően a simítást PVC simítóval kell végezni, egyenletes, körkörös mozdulatokkal. Nem szabad erősen nyomni a vakolatot. 

 

Milyen időjárási körülmények között érdemes vakolni?

 

Az ideális hőmérséklet a vakolat felhordására 5-25° C között van. Túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet esetén a vakolat nem köt megfelelően. Alacsony hőmérsékleten nagyon lassan köt a vakolat, magas hőmérsékleten túl gyorsan, ami repedéseket okozhat.

Nagyon szeles és nedves időben szintén nem ajánlott vakolni, mert ezek az időjárási körülmények befolyásolják a vakolat kötését és száradását. A szél szárítja a vakolatot és szennyeződéseket hordhat a még meg nem száradt felületre. A kapart vakolatot a száradás és kötés alatt védeni kell az esőtől, széltől és erős napsugárzástól. A túl erős napsugárzás nagyon gyors száradást eredményez, ami a friss vakolat repedezését okozhatja.

Vakolásra tehát a tavasz és az ősz szárazabb napjai vagy a nyár mérsékeltebb időszakai alkalmasak. Télen és fagyveszélyes időszakban semmiképpen se vakoljunk, mert az elkészült vakolat tartóssága nem lesz megfelelő.