Nagyjából mindenki tudja, hogy a hőszigetelés vastagsága minél nagyobb, annál jobb. Ez a végtelenül egyszerű elméleti megoldás azonban nem elégséges a gyakorlati kivitelezéshez. A hőszigetelő anyag szükséges vastagsága ugyanis több tényezőtől is függ, és amíg a vastagsággal közel egyenes arányban nő az ár, ez egy bizonyos idő után nem igaz a hatékonyságra. A következőkben támpontokat nyújtunk ahhoz, hogy kiválaszthassuk az optimális vastagságát hőszigetelésünknek.

 

 

Mitől függ a hőszigetelés vastagsága? Mik befolyásolják?

 

Kezdjük előbb egy másik, de nem kevésbé fontos kérdés megválaszolásával: mi a célja a hőszigetelésnek? Épületünk falai választják el egymástól a különböző hőmérsékletű légtömegeket. Azt, hogy a falakon mennyi hőenergia átadás történik, az U érték, más néven hőátbocsátási tényező jellemzi. (A hőátbocsátási tényező mértékegysége a W/m2K.) Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb hőszigetelő tulajdonságú a falunk, hiszen kevesebb hőátadás történik rajta. A hőszigetelés célja jellemzően az, hogy az elvárásainknak és az előírásoknak megfelelően alacsony U értékű falat kapjunk.

 

Egy adott fal U értéke egyaránt függ tehát az eredeti falazat anyagától és vastagságától, valamint a felhelyezett hőszigetelő lemezek anyagától és vastagságától. Mind az eredeti falazat, mind a szigetelőanyag esetében nagyon fontos az építőanyag, sok esetben ez meghatározóbb jellemző, mint a vastagság.

 

Érdemes megjegyezni, hogy a fentieken kívül más tényezők is befolyásolják a végső hőátbocsátási értéket. Ilyen lehet például az alkalmazott vakolat, a felület tagoltsága és az épület szerkezeti elemeinek elhelyezkedése is.

 

 

 

Miért fontos a falazat fajtájához illeszkedő, megfelelő vastagságú hőszigetelést választani?

 

Több okból is fontos, hogy a falazat fajtájához illeszkedő és megfelelő vastagságú hőszigetelést válasszunk. Elsőként megemlíthető itt a páraáteresztő képesség. A különböző falazatok teljesen másként viselkednek a párával és másként hat rájuk jelenlétük. Ugyanez igaz a hőszigetelő anyagokra is. Kissé mítosznak tekinthető, hogy a falak lélegeznek, ezért nem lehet párazáró hőszigetelést alkalmazni - a valóságban a lakásban található pára alapvetően a nyílásokon keresztül és nem a falakon keresztül távozik. Ugyanakkor vannak falazatok, amiknél valóban nem szabad párazáró hőszigetelést kiépíteni, mert az károsíthatja a falat: ilyen például a fa vagy a vályog falazat.

 

Másrészt, ahogy már feljebb említettük, a falazat eredeti anyaga és a szigetelés együtt határozza meg végül a hőszigetelés hatékonyságát. Csak akkor tudjuk meghatározni az utólagos hőszigetelés szükséges vastagságát, ha ismerjük az eredeti falazat jellemzőit. A hőszigetelés vastagsága tehát fontos, de messze nem egyedüli szempont.

 

Az új épületek esetében a homlokzatok U értéke maximum 0,24 W/m2K lehet. Az alábbiakban hozunk néhány példát arra, hogy különböző falazatok esetén, milyen vastag hőszigetelő réteget kellene alkalmaznunk ahhoz, hogy ezt az értéket elérjük. Láthatjuk, hogy jellemzően a hagyományos EPS lemezekből kell a legvastagabb szigetelést kiépítenünk, míg a grafitos EPS vagy a vakolható kőzetgyapotból általában vékonyabb réteg is kellően hatékony.

 

falazat anyaga

falazat hozzávetőleges U értéke (W/m2K)

EPS vastagsága (cm)

grafitos EPS vastagsága (cm)

kőzetgyapot vastagsága (cm)

B30-as tégla

1,5

15

12

13

25 cm tömör, kis méretű tégla

1,9

17

13

13

25 cm házgyári panel

1,5

15

12

12

50 cm terméskő fal

1,7

15

12

12

30 cm pórusbeton (Ytong)

0,5

10

8

10

30 cm vázkerámia falazóblokk (Porotherm)

0,6

10

8

10

60 cm vályog

0,7

nem használható

nem használható

12

vasbeton födém

3,2

23

18

20

borított fafödém

1,1

nem használható

nem használható

20

 

 

Ki kell emelnünk még azt is, hogy ugyan elméletben minél vastagabb egy hőszigetelés, annál hatékonyabb is, de ez csak bizonyos mértékig van így. Ha van rá mód érdemes mindig felfelé eltérni a kívánt vastagságtól, de egy kétszer olyan vastag szigetelés nem lesz kétszer olyan hatékony.

 

A hőszigetelés vastagsága ráadásul nagyon jelentős mértékben meghatározza az egész beruházás árát is. A túl vastag szigetelések anyagi megtérülése kihúzódhat, ráadásul a kivitelezés során is gondot okozhat a fal vastagságának jelentős növekedése. Gondoljunk itt például az ablakkávákra vagy arra az esetre, ha az épület telekhatáron áll. 

 

 

Mekkora legyen a hőszigetelés vastagsága a tetőben?

 

Az ilyen kérdésekre a már feljebb is taglalt tényezők miatt csak általánosságban adható válasz, a pontos vastagságot az épület adottságai jelentősen befolyásolhatják. A tetők esetében az elvárt maximális hőátbocsátási tényező 0,17 W/m2K. Ennek eléréséhez jellemzően 20-25 cm vastag hőszigetelés elhelyezése szükséges. Ez a vastagság igaz a régi vasbeton lapostetők és a ferde síkú cserepes tetők esetén is.

 

Mennyi legyen a hőszigetelés vastagsága a födémen?

 

A födém esetében egyáltalán nem mindegy annak épületen belüli elhelyezkedése. A padlásfödémek esetében, amik a legfelső fűtött emeletet választják el a fűtetlen padlástértől, a tetőhöz hasonló vastagság ajánlott, azaz 20-25 cm. Fontos különbség azonban, hogy a födémek esetében járófelületet érdemes kialakítanunk vagy lépésálló hőszigetelő anyagokkal kell dolgoznunk.

 

Ha az első lakott szint alatt fűtetlen helyiségek találhatóak, például pince vagy garázs, akkor ennek a födémnek az elvárt U értéke legfeljebb 0,26 W/m2K lehet. Ehhez jellemzően 15 cm vastag szigetelésre van szükségünk. Emlékezzünk arra, hogy a hideg oldalon kell szigetelni, azaz a padlás, szuterén vagy garázs mennyezetére kell erősítenünk a hőszigetelő lapokat. A hőszigetelés vastagsága itt gyakran ütközik korlátokba, hiszen ez az alsó szintek belmagasságát csökkenti. 

 

Az emeletközi födémek hőszigetelése gyakorlatilag a padló szigetelését jelenti.

 

 

Mi jellemzi a padló hőszigetelés vastagságát?

 

A padló esetében meg kell különböztetnünk azt az esetet, amikor emeletközi födémről beszélünk és azt, amikor, a legalsó szint padlójáról, ami alatt már csak az alap található. Az emeletközi födémek esetében a hőszigetelés másodlagos jelentőségű, itt a hangszigetelésre, a lépések zajának tompítására kell figyelmet fordítanunk. A hangszigetelő anyagok java hőszigetelő hatással is bír, így a feladat többnyire megoldott néhány centiméter lépésálló kőzetgyapot, farost vagy különböző speciális filc rétegekkel.

 

A földszint padlójának hőszigetelésének kiépítésekor vastagabb réteggel kell számolnunk. Ezt már a tervezéskor is figyelembe kell venni, hiszen a padló szigetelése a belmagasságot csökkenti. A padló hőszigetelés vastagsága jellemzően 3-10 cm.

 

Mennyi legyen a hőszigetelés vastagsága a homlokzaton?

 

A homlokzati hőszigetelés vastagságát az eredeti falazat anyaga jelentősen befolyásolja. Elmondható, hogy a régebbi épületeknél ez a szám inkább 15 cm körül alakul, míg az újabbaknál 10 cm körül. A fenti táblázat segítséget nyújt a számításhoz, de gyártók és a kereskedők is szívesen segítenek a megfelelő vastagság kiválasztásában az eredeti falazat ismeretében.

 

Mekkora legyen a lábazaton?


A lábazat erősebb terhelésnek van kitéve, mint a homlokzat többi része. Az itt alkalmazott hőszigetelésnek magas nyomószilárdságúnak és teljesen vízállónak kell lennie. Az egyik legnépszerűbb alkalmazott anyag a zártcellás habosított polisztirol lap, vagy röviden XPS. Az XPS jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, mint az EPS, ezért valamivel vékonyabb, jellemzően 5-10 cm vastagságú hőszigetelés kiépítésre van szükség.