A hőhíd egy olyan fogalom, amivel nagyon sok helyen és sok formában találkozunk. Minden építészettel és szigeteléssel foglalkozó blogon, minden szakemberrel történő beszélgetés folyamán, mint egy „főgonosz” jelenik meg, ami ellen küzdeni kell. Kellemetlen bevallani, ha nem ismerjük pontosan a fogalmat, amit picit túl is misztifikál a szakma. Megvizsgáljuk a hőhíd fogalmát, leírjuk közérthetően mit jelent és miért alakul ki, mint ahogyan azt is, hogy ez miért baj számunkra. 


Mi az a hőhíd?

A hőhíd az épületszerkezet azon területe, amin keresztül a hőátadás gyorsabban történik a környezetéhez viszonyítva. Köznapi módon megfogalmazva egy épület falának azon pontja, amit a lakáson belül tartózkodva télen leghűvösebbnek érzünk. Ez a pont hőátadás szempontjából hídként funkcionál, hiszen a kinti hűvös itt hatol be a lakásba, miközben a benti meleg itt szökik ki a szabadba. Természetesen egy hűtött lakásnál hőhíd nyáron is keletkezhet, csak pont fordított logikával.

Fontos, hogy a meleg szökik ki, nem a meleg levegő. A hőhíd a hőmérséklet cserét lehetővé tevő terület, de itt nem feltétlenül történik légcsere is egyben.

Ugyanakkor a hőhíd nem egy objektív fogalom, hiszen a meghatározás lényege, hogy a környezetéhez képest nagyobb itt a hőátadás. Olyan pont mindig létezik minden falon, ahol a környezetéhez képest gyorsabb a hőátadás. A hőhíd akkor válik érdekessé, ha ez a különbség annyira jelentős, hogy emiatt nem kívánt folyamatok indulnak be.

A hőhidakra tehát nem feltétlenül úgy kell tekintenünk, mint önmagukban hatalmas problémákra, hanem úgy, mint épületünk leggyengébb pontjaira. Az ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a gyenge pontok mennyire gyengék, ismerjük-e őket és fel tudunk-e készülni arra, hogy az ebből következő negatív hatásokat kivédjük. 

 

Mi okozhatja a hőhidak kialakulását?

Hőhidak kialakulását számtalan dolog okozhatja. A legtöbb hőhíd az épület szerkezeti kialakítására és a szigetelés hiányosságaira vezethetők vissza. A két ok ráadásul sokszor össze is függ, hiszen a szigetelés folytonosságát számtalan szerkezeti elem bontja meg vagy módosítja.

Szinte mindig hőhíd alakul ki az ajtóknál és az ablakoknál, valamint szerkezeti elemek találkozásakor: külső és belső falak találkozásánál, a fal és födém találkozásánál és az épületek sarkainál. Hőhíd kialakulhat fém szerkezeti elemeknél vagy szellőzők környezetében. Ezen hőhidak megjelenése minden épületben várható, de törekednünk kell arra, hogy minél kevésbé legyenek jelentősek.

Miközben a hőhidak fent említett jelenléte szinte garantált, addig a máshol megjelenő hőhidak jellemzően valamilyen kivitelezési hibára vezethetőek vissza. A gyenge minőségű falazás, a hibás vakolás, a szigetelés hiányosságai mind hőhidakat okozhatnak.

A hőhíd nem feltétlenül egy terület meggyengülésével jöhet csak létre, hanem a környezetének hőszigetelő képességének javításával is. Például, ha egy épületnek csak az egyik falát szigeteljük le utólag, akkor hőhidak keletkezhetnek a kimaradó területeken ott is, ahol eddig nem tapasztaltunk ilyen problémát.


Változó szerkezeti elemek szerepe a hőhidak kialakulásában: az ablakkeretek, ajtókeretek, fal- és mennyezetválasztók, és a homlokzaton elhelyezett szerkezeti elemek megtörik a szigetelő réteget, megváltoztatva ezzel a levegő áramlását

 

Milyen problémákat okozhat a hőhíd?

A hőhíd tehát épületünk vagy lakásunk legsebezhetőbb pontjai közé tartozik, ahol számos probléma felléphet. Nézzük meg ezen problémákat és kapcsolatukat a hőhíd létezésével.


Rosszabb lesz az épület energetikai egyensúlya

A hőhíd rontja az épület energiahatékonyságát, hiszen ez az a pont, ahol a meleg elszökhet lakásunkból. Ha a hőhíd erős, ez egyben megbontja az épület egyenletes belső hőmérsékletét, akár légmozgások is elindulhatnak. Ez egyszerre rontja komfortérzetünket és növeli energiafelhasználásunkat, így magasabb fűtési költségekhez vezet.


Penész kialakulásához vezethet

A hőhidak környékén lévő hideg felületeken a hideg levegő páratartalma kicsapódik. Ezt leggyakrabban az ablaküvegeken vagy a nyílászárók környezetében tapasztalhatjuk. Ugyanez a nedvesség megjelenik a falakon is, még ha az nem is látványos vízfoltok formájában látható. A hűvös és nedves helyek kifejezetten kedveznek a penész megjelenésének.

 

A hőhidas felületeken, azon belül leggyakrabban a sarkokban alakulnak ki a penészes foltok. Veszélyeztetett helyek ilyen szempontból még az ablaknyílások feletti áthidalók, az ablaknyílások belső oldalai, a mennyezet és a fal, valamint a fal és a padló csatlakozási vonalai

 

A penészesedés ezért is jelentkezik a már fent említett klasszikus hőhidas területeken: épületek sarkainál, külső vagy lépcsőház felé néző falakon. A penész kialakulását gyakran a légmozgást nehezítő berendezési tárgyak is segítik.


Egészségügyi problémák

A penész megjelenése erősen rontja komfort érzetünket és a lakás esztétikai megjelenését. Nem ez a legnagyobb probléma ugyanakkor. A penész káros az egészségre és rontja épületünk állagát is.


Rongálja az épület szerkezetét

A hőcsere, de a kondenzáció miatt folyamatosan jelen lévő nedvesedés rongálja az épület szerkezetét is. A vízre érzékeny elemek, mint a gipszkarton vagy a szigetelőanyagok mállásnak indulhatnak, a fa rohadni kezd, a festék vagy a tapéta leválhat a falról. A fém szerkezeti elemek rozsdásodásnak indulhatnak. 


Komfortérzet, esztétika

Többször említettük, hogy a hőhíd nem csak komfortérzet szempontjából fontos. Valóban nem csak, de ebből a szempontból is. Ugyanez igaz a penészre is: elsősorban nem esztétikai gond, de ettől még csúnya is. 


Csökkenhet az épület értéke

A fentiek összessége pedig csökkenti épületünk piaci értékét is. Egy hőhidat megelőzni, felszámolni általában kisebb költség, mint az általa okozott károk miatti kiadások és az értékcsökkenés.

 

Hogyan lehet megszüntetni a hőhidakat?

A hőhidak jelenléte ritkán az épület egy pontjának lokális problémája. Jellemzően az épület tervezése, elemeinek elavulása, szigetelésének hiányosságai vezetnek a komolyabb hőhidak kialakulásához. Miközben a hőhidak ellen jellemzően hőszigeteléssel védekezhetünk, egy rosszul kivitelezett vagy nem teljes megoldás még erősítheti is a problémát. Gondoljunk csak bele: a kimaradó területek és a frissen szigetelt területek között megnő a különbség a hőátadási képességet tekintve, miközben a szigetelés valamennyire csökkenti a páraátadási képességet is. Ebből következően minden pára a kimaradó területen fog lecsapódni.

Keressünk komplex szigetelési megoldásokat szakemberek segítségével. Az utólagos homlokzat és lábazat szigetelés sokat segíthet a problémán, mint ahogyan a nyílászárók cseréje is. A födém szigetelése ebből a szempontból ugyanolyan fontos, mint a homlokzaté. A nyílászárók környezetében kiegészítő hőszigetelő eszközöket is alkalmazhatunk, mint a különböző tömítők vagy szalagok.

 

Hogyan lehet megelőzni a hőhíd kialakulását?

Az új épületek esetében a hőhidak kialakulását precíz tervezéssel, minőségi alapanyagok használatával és gondos kivitelezéssel tudjuk megelőzni. Miután a hőhidak kialakulási helyei ismertek, ezért azok hatását hozzáértő szakemberek mérsékelni tudják. A hőhidakat jellemzően komplex megoldásokkal tudjuk csak eredményesen megelőzni, amire a tervezéstől kezdődően a kivitelezés befejezéséig figyelemmel kell lennünk.

 

Létezik-e teljesen hőhídmentes épület?

Röviden nem. Hőhídmentes épület egy gömb alakú, nyílászárókat sem tartalmazó lakás lehetne. Ilyen nyilván nincs. Ha egy épületnek van sarka, akkor már biztosan van hőhíd is benne. Ha a hőhidak nem erősek és kevés van belőlük, akkor azokkal együtt lehet élni, mert a fent említett káros folyamatok nem indulnak be. A cél tehát a hőhidak számának és erősségének csökkentése.