A falazás olyan tevékenység, amit jellemzően profikra hagyunk nagyobb épületek építése esetén. Ugyanakkor kisebb válaszfalak, melléképületi bővítések esetén akár magunk is megpróbálkozhatunk a falazással.

A lenti ismeretek akkor is hasznosak lehetnek számunkra, ha a kivitelező kőműveseket szeretnénk ellenőrizni: a falazás elméletben nem egy bonyolult feladat, a megvalósítás a gyakorlaton és a precízségen múlik.

 

Mit jelent a falazás?

A falazás az épület függőleges falazatának kialakítását jelenti. A falazat különböző anyagokból készülhet: például agyag, fa, kő, beton vagy tégla. A leggyakrabban a falazáson a tégla vagy betonblokk építőelemekből készülő falak építését értjük. A falazás nem pusztán az építőelemek habarccsal való összeillesztését jelenti, hanem a falak tervnek megfelelő precíz kialakítását. Nagy figyelmet kell fordítani a vízszintezésre és a függőleges síkok tartására, valamint a nyílászárók helyének pontos kialakítására is.

 

Hogyan készítsük elő a falazást? Miért fontos a megfelelő alap és szerelőbeton?

 

A falazás messze nem az első lépése egy épület felhúzásának. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű munkát végezhessünk a falazás során, minden megelőző munkafolyamatnak is a terveknek megfelelően kell elkészülnie. A falazás előtt mindenképpen ellenőrizzük a szerelőbeton vízszintességét és méretét. A szerelőbetonnak vízszintesnek kell lennie, apróbb eltérések habarccsal korrigálhatóak, de rosszul kialakított szerelőbetonra nem szabad falazni, előbb a betont javítsuk ki. Mérjük le a szerelőbeton oldalhosszait és átlóit. Az átlók azért fontosak, mert az oldalhossz akkor is megfelelő lehet, ha a sarkok nem derékszöget zárnak be. Az apró hibákat a falazással javíthatjuk, de ebben az esetben fontos, hogy saját jelöléseinket és ne a betonozás széleit kövessük. A jelölések esetében fontos, hogy azok felszíni jelek legyenek, ne fúrjunk bele a szerelőbetonba, mert azzal megsértjük a vízszigetelést.

 

A falazáshoz többféle szerszám szükséges, de a szerszámok többsége egyszerű eszköz. Ezek között a falazózsinór, a kőműveskanál és a vízmérték olyan, amit a fal építésekor egészen biztosan nem nélkülözhetünk

 

Ellenőrizzük, hogy van-e vízszigetelés a leendő falunk alatt. Ha nincs, a falazás előtt alakítsuk ki. Elég ha vízszigetelés csak a fal alá kerül, mert az építkezés során máshol nagy eséllyel meg fog sérülni. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a belső válaszfalak és a padló lerakás előtt a többi területet is szigeteljük.

Szintén fontos az építési terület előkészítése. Az építőanyagoknak hozzáférhetőnek kell lennie, a munkaterületnek megközelíthetőnek. Az építendő falak 1,5–2 méteres körzetében ne helyezzünk el semmit.

 

Milyen eszközökre lesz szükségünk a falazás során?

 

Az építőanyagokon felül több eszközökre is szükségünk lesz a falazás során. Ezek egy része az építőanyagok beépítésének előkészítéséhez szükségesek, mások az anyagmozgatáshoz és a munkavégzéshez, míg a harmadik csoportba az ellenőrzést szolgáló eszközök tartoznak.

Szükségünk lesz egy betonkeverőre, lapátra, talicskára, habarcsos vödörre, kőműves serpenyőre és kőműveskanálra. Ezen eszközök a habarcs elkészítéséhez és a falazat fizikai felhúzásához szükségesek. Hasonló okból szükséges egy téglavágó fűrészt is beszereznünk.

Az alumínium falazóléc, a vízmérték, a rugalmas kőműves zsinór, a gumikalapács és a lézeres szintező a minden szempontból egyenes falak kialakítását segítik. Miután idő után nem fogjuk a földről elérni a falazat tetejét, ezért egy állítható kőműves bakra is szükségünk lesz, amire állva tudunk dolgozni.

Nem hagyományos értelemben eszköz, de kiemelkedően fontos: a falazás helyén vízre és áramra szükségünk lesz a habarcs elkészítéséhez.



 

Mire kell figyelni a szintezés és a sarokkialakítás során?

 

Egy lézeres szintező segítségével keressük meg a falak mentén a legmagasabban fekvő pontot. Optimális esetben a különbség a falak mentén néhány centiméterben fejezhető ki. A legmagasabb pontra helyezzünk egy téglát (nem kell rögzítenünk) és tetejéhez mérjünk hozzá 0,5 cm-t. Ez lesz a kiinduló szintünk, ahol a legkevesebb – fél centiméter – habarcs használatával tudjuk kialakítani az első sor téglát.

Mielőtt nekifogunk a falazás leírásának tisztázzunk gyorsan egy fogalmat: mi a tégla nútos és mi a tégla kanis oldala. A nútféderes téglák egyik oldalán kiálló csapok (kanis oldal) vannak, míg másik oldalán ehhez illeszkedő mélyedések (nútos oldal). A nútféderes téglák rakásakor ezeknek a kapcsoknak kell összepasszolniuk, így habarcsot csak a tégla alá és fölé kell tennünk. A falazás során arra kell figyelni, hogy a nyílászárók felé nútos oldal nézzen.

Ezt követi a sarkok pontos helyzetének meghatározása és kialakítása. Fontos, hogy a sarkok a tervrajz szerint legyenek kimérve és ne az esetleg nem teljesen pontos szerelőbeton szélei alapján. Ezt egy sziszifuszi, de nagyon lényeges feladat követi, a sarok téglák lerakása.

Kenjünk habarcsot a sarokra és helyezzük rá a téglát úgy, hogy a kanis oldala kifelé nézzen. A lézeres szintező segítségével olyan vastag habarcs réteget rakjunk alá, hogy a teteje megfeleljen a korábban meghatározott kiinduló szintünknek. Ellenőrizzük vízmértékkel, hogy a tégla oldala pontosan a leendő fal irányába néz, attól kicsit sem tér el. A tégla minden oldalán ellenőrizzük annak vízszintességét. Addig kocogtassuk a gumikalapáccsal a téglát, amíg az pontosan a falak irányába néz, minden oldala vízszintes, teteje vízszintes és egészen pontosan a kiinduló szint magasságában van. A sarkok kialakítása időigényes, de az itt elkövetett hanyagságok megbosszulják magukat a falazás későbbi szakaszaiban.  

 

Mire kell figyeli az első sor tégla lerakásánál?

 

Megvan a kiindulási szintünk és a sarkaink. A sarkokhoz helyezzünk betonvasakat és azokat kössük össze rugalmas kőműves zsineggel. Ez a fog segíteni tartani a megfelelő irányt a falazás során. Az első sor tégla lerakása meglepően lassú folyamat lesz, hiszen ekkor kell korrigálnunk a szerelőbeton eltéréseit. A téglasor minden elemének vízszintesnek kell lennie, pontosan kell követnie a kőműves zsineget és a tetejének precízen kell illeszkednie a kiindulási szinthez. Érdemes akár ezt téglánként ellenőrizni.

 

Hogyan alakítsuk ki a nyílászárók helyét a falazás során?

 

A nyílászárók helyének kialakítása már az első sor tégla lerakását is befolyásolja. Két alapvetést kell ugyanis követni. Az egyik, hogy a nyílászáró felé a tégla nútos oldala nézzen, a másik, hogy a fal téglákkal való felöltését a nyílászáróktól a sarkok felé haladva végezzük. Az ajtók és a földig lenyúló ablakok így már az első sor tégla lerakását is befolyásolják. 

 

A Porotherm, vagy hasonló nútféderes tégla kiálló oldalán a „féder” oldalon az normális kialakítás az, ha a féderek a nyílásméretbe belelógnak és azok simára le vannak vágva

 

Határozzuk meg a nyílászárók pontos helyét, majd mindkét irányban hagyjunk rá 1,5–2 cm szerelési rést a tervben szereplő káva szélességére. Erre azért van szükség, hogy a nyílászárót szerelők biztosan tudják rögzíteni az ajtókat. A nyílászáró-szerelés után a réseket természetesen fel kell tölteni. A falazást a káva felől indítsuk és haladjunk a sarkok felé. Később az ablakok esetében ugyanígy kell eljárni.

Amikor idáig eljutottunk mindenképpen tapasztalni fogjuk, hogy a falak hossza soha nem osztható maradék nélkül a téglák szélességével: azaz a téglákat vágnunk kell. A vágott téglákat a sarkokhoz közel használjuk. Mivel itt a nútféderek nem tudnak illeszkedni, ezért habarcsot kell használnunk a köztes illesztésnél.

 

Mire kell figyelni a második, harmadik téglasor elhelyezésekor?

 

Ahogyan haladunk egyre feljebb, úgy válik a munka könnyebbé és gyorsabbá. A második és azt követő sorok esetében a legfontosabb, hogy a téglák kötésben helyezkedjenek el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egymás fölött lévő téglasorok tégláinak illesztése a szomszédos sor tégláinak feléhez kerüljön. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a második sor téglát egy fél téglával indítjuk.

Amíg az első sor tégla alatt a habarcs réteg változó és szinte mindenhol vastag, addig a későbbi rétegeknél törekedjünk az egyenletes, 0,5–1 cm szélességű rétegek kialakítására.

A vízszintet időközönként ellenőrizni kell. A hibák később összeadódnak, így ha azt tapasztaljuk, hogy kis mértékben eltértünk a vízszinttől, azt a következő sor téglával korrigáljuk. Az eltérés soha nem lehet nagyobb, mint 1 cm.


Falazás: milyen alapanyagokkal dolgozzunk?

 

A falazás legfontosabb alapanyagai a habarcs és a tégla. A téglákról érintőlegesen már volt szó. A régebbi, hagyományos téglák tömörek és kisebb méretűek, míg a modernebbek nagyobbak és légjáratok találhatóak benne. A napjainkban leggyakrabban használt téglák nútféderesek, amik egymásba illeszkedő részekkel vannak ellátva, így ezen oldalukhoz nem kell habarcsot használni.

A falazóhabarcs a betonkeverőben készülhet két módon. A klasszikus recept 4 lapát homokot, 2 lapát cementet és 1 lapát oltott meszet tartalmaz, valamint annyi vizet, ami a megfelelő állag kialakításához szükséges. A másik megoldás, hogy előre bekevert habarcs anyagot veszünk, amihez csak vizet kell adnunk a helyszínen.

 

Falazás árak: mennyibe kerülnek a munkálatok?

 

A falazás munkadíja jelentősen változhatnak a szakember tapasztalatának és az aktuális keresletnek a függvényében. A közelítő összeg 5000 forint négyzetméterenként. A falazóanyag méretétől és típusától függően egy négyzetméter fal elkészítése alapanyag és munkadíjjal együtt nagyjából 15000–20000 forint között alakulhat.