Belső hőszigetelés: jelentés, előnyök, hátrányok

Sok kérdést felvető téma az épületek belső hőszigetelése. Mikor érdemes belevágni és mik azok a helyzetek, amikor csak új problémákat kreálunk vele? Milyen érvek szólnak a belső hőszigetelés mellett és mik ellene? Rendet teszünk a belső hőszigetelés körüli kérdésekben.

Mi az utólagos belső hőszigetelés? Mit kell róla tudni?

Belső hőszigetelésnek azokat az utólagos szigeteléseket nevezzük, amiket a falak belső, lakótér felőli oldalára helyezünk fel. Szintén ide soroljuk azokat a kiegészítő megoldásokat, amik nem teljes hőszigetelő rendszer kiépítését jelentik, de növelik az épületek energiahatékonyságát. Rögtön az elején érdemes kiemelni, hogy a belső hőszigetelések számos problémával járhatnak, ezért rendkívül körültekintően kell velük eljárni, ugyanakkor vannak helyzetek, amikor lehet létjogosultsága.

Mikor érdemes belső hőszigetelést kialakítani?

Az épületek falát kívülről kell szigetelni, nincs olyan technikai megoldás, ami ez alól kivételt jelenthetne. A belső hőszigetelések döntően kényszermegoldások és sokszor nem is hoznak várt eredményt. Belső hőszigetelést két esetben érdemes választani: külső hőszigetelés kiegészítéseként vagy akkor, ha valamilyen speciális ok miatt nem lehetséges megoldani a külső szigetelést.
 

Külső szigetelés kiegészítéseként

Az egyetlen eset, amikor a belső hőszigetelés később részletezett problémáinak bekövetkeztére minimális az esély, ha a belső hőszigetelés egy meglévő külső szigetelés kiegészítése. Ilyenkor a szigetelés vastagabb, lényegi része a homlokzaton található. 

Előfordul, hogy a homlokzaton nem tudunk olyan vastagságú szigetelést elhelyezni, ami kielégíteni igényeinket. Azért, hogy a végeredmény mégis olyan legyen mint szeretnénk, a lakótér belső falán is elhelyezhetünk egy vékonyabb, kiegészítő réteget. A homlokzati és a belső szigetelés együtt éri el azt a hatékonyságot, amit célnak tűztünk ki.

 

Fűtési hatékonyság növelése

A hőszigetelés hatékonysága jelentősen növelhető olyan belső kiegészítő megoldásokkal, amik nem jelentenek teljes hőszigetelő rendszert, ugyanakkor így azok hátrányait és veszélyeit sem hordozzák. Ezek közül két módszert érdemes kiemelni, a hőtükör fólia lokális alkalmazását és a kerámiatartalmú festékek használatát.

A hőtükör fólia a szorosan falak mellé szerelt fűtőtestek mögötti falszakaszra erősítve csökkenti azt a hőmennyiséget, amit a radiátor nem a légtömeg, hanem a falszerkezet felmelegítésére pazarol. Ez a megoldás csak lokálisan alkalmazható, ellentétben a hőszigetelő hatású festékekkel.

A TSM hőszigetelő festékek beltéren is alkalmazhatóak. Különlegességük abban rejlik, hogy anyaguk üreges kerámiagömböket tartalmaz, ezért alacsony hővezetési tényezővel és nagyon magas hőreflexiós (hővisszaverő) képességgel rendelkeznek. Ennek köszönhetően nem csak gátolják a hőenergia falakon keresztül történő leadását, de azt vissza is sugározzák a lakótérbe.

A TSM hőszigetelő festékek érdemben nem csökkentik a lakóteret és nem okoznak penészesedést a szerkezeten belül. Ugyanakkor akril festékről beszélünk, ami párazáró, ezért csak olyan helyiségben alkalmazható, amiknek szellőztetése megoldható.

Műemlék épületek szigetelése

Műemlék épületek esetében szintén nem oldható meg az utólagos külső hőszigetelés. Egy komplex felújítás során elképzelhető a falak hőszigetelő tulajdonságainak javítása belső hőszigeteléssel, de a jellemző hibák elkerüléséért ilyenkor az épület egészére egységes megoldást kell találni. Védeni kell a külső falakat a téli átfagyástól és a nyári túlzott felmelegedéstől, valamint az egész épületre nézve hőhídmentes kialakítást kell tervezni. 
 

Ritkán használt épületek szigetelése

A belső hőszigetelés egyik tulajdonsága, hogy fűtés esetén nem kell az épület szerkezeti elemeit is átmelegítenünk ahhoz, hogy kellemes hőmérsékletet érjünk el a belső térben. Tehát sokkal gyorsabban melegszik fel a belső tér, mint szigetelés nélkül vagy akár mint homlokzati hőszigetelés esetén. Az olyan ritkán használt épületeknél, ahol az év többségében amúgy sincsen fűtés, tehát falai mindenképpen áthűlnek, de alkalomszerűen szükséges használnunk rövidebb időre, lehet létjogosultsága a belső szigetelésnek, hiszen a cél a rövid tartózkodás gyors komfortosabbá tétele. Ilyenkor a később részletezett problémák fennállnak, de a rövid használat miatt jelentőségük kisebb.
 

Társasházak

A legtöbbször társasházakban találkozni belső hőszigeteléssel. Ennek oka, hogy a lakóközösség nem mindig van azonos véleményen a homlokzati hőszigetelés beruházásának szükségességéről. Ilyenkor egyéni megoldások születhetnek egy-egy fal szigetelésére. Előfordulhatnak esetek, amikor jó megoldás a belső szigetelés, de jelezzük, hogy az esetek elsöprő többségében a társasházak egy falrészletének belső szigetelése ugyan megoldhat egy konkrét problémát, de számtalan újat, adott esetben súlyosabb gondot szül.

Mik a belső hőszigetelés előnyei?

A belső hőszigetelésnek is vannak pozitív tulajdonságai. Itt elsősorban azokra koncentrálunk, ami egy utólagos külső, homlokzati szigeteléshez képest előnyt jelentenek.
 

Költségtakarékos megoldás, egyszerű kivitelezés

Az egyszerűbb megoldások olcsóbbak és lakáson belül akár magunk is próbálkozhatunk a kivitelezéssel. A komplex belső szigetelések – lásd műemlék épületek – költsége nem feltétlenül kevesebb, mint egy hasonló méretű épület külső szigetelésének kivitelezése.
 

Nem jár nagy felfordulással

Jóval kevesebb bonyodalommal jár egy belső szigetelés kialakítása. Nem kell hozzá az épületet beállványozni, végig védett helyen dolgozhatunk.
 

Kevesebb szigetelőanyag szükséges

A belső szigetelések alapanyagigénye kevesebb, mint a homlokzati szigeteléseké.
 

A belső tér gyorsabban felmelegszik

Mivel az épület falait, szerkezeti elemeit nem kell átmelegítenünk, ezért gyorsabban melegszik fel a lakótér. Igaz, mivel a falak nem veszik fel a hőt, így vissza sem sugározzák azt, tehát hamarabb ki is hűl.

Mik a belső hőszigetelés hátrányai? Mikor jelentkezhetnek ezek?

A belső hőszigeteléssel számtalan probléma adódik. A szigetelt faldarabot kizárjuk a lakás hőháztartásából: télen a fal szélsőségesen lehűlhet, nyáron felmelegedhet, hiszen a szigetelés a belső oldalon található. Erős és kezelhetetlen hőhidak keletkezhetnek, ami éppúgy kedvez a penészesedésnek, mint az a tény, hogy a hőkülönbségből adódó párakicsapódásra leginkább valószínűsíthető hely a szigetelés és a fal közötti hézagokban található.
 

Statikai és szerkezeti problémák

Szélsőséges esetben a belső szigetelés az épület statikai és szerkezeti elemeit is rongálhatja. Az épületnek egy adott faldarabja a környezetétől erősen eltérő hőmérsékletű lesz, mivel az sem felvenni, sem leadni nem tud hőt a beltér felé. Télen átfagy, nyáron felforrósodik. Ez önmagában is okozhat olyan hőtágulásokat, amik problémásak, de ha a falban vezetékek futnak, azok akár meg is szakadhatnak.
 

Kialakulhatnak hőhidak

A belső szigetelés széleinél jelentős hőhidak alakulnak ki. Ezen pontokon nagyon erős hőkülönbség jelentkezik, ami miatt vizesedés és penészesedés jellemző. Ilyen pontok például a plafon és a padló szintje, ahol a szigetelésre merőleges szerkezeti elemek „behozzák” az extrém hőkülönbséggel rendelkező külső fal tulajdonságait. Ez akár nekünk is jelenthet komoly problémát, de jó esély van arra, hogy a mi belső hőszigetelésünk miatt elkezdhet penészedni a szomszéd azon fala, ami eddig teljesen száraz volt.
 

Penészesedést okozhat

A penészesedés, gombásodás problémája már feljebb is előkerült. Ez egyaránt betudható a hőhidaknak és a szigetelés és a fal közötti páralecsapódásnak. Felmerül a kérdés, hogy ez utóbbit nem lehet-e kivédeni egy párazáró réteggel vagy a pára elvezetésével? Elméletben ki lehet, ezért nem teljesen reménytelen műemlék épületek szigetelése, de a problémára nem a házilag a falra barkácsolt párazáró fólia a megoldás.
 

Rontja a falak hőtároló képességét

A belső szigetelés elzárja a falakat a beltértől, ezért a fűtésnek nem kell ugyan felmelegítenie azokat, de nem is képes erre. A falak tehát nem tárolnak hőt és azt nem sugározzák vissza.
 

Csökken a lakótér

A belső szigetelés – természetes módon – kis mértékben csökkenti a lakótér méretét.

Milyen anyagokkal végezhető belső hőszigetelés? Mitől függ, hogy melyiket érdemes használni?

A belső hőszigetelésre nem feltétlenül azok az anyagok a legjobban alkalmasak, amik a homlokzaton jól teljesítenek. Ha belső hőszigetelésre adjuk a fejünket, érdemes külön erre a célra gyártott anyagokat választanunk.
 

Ásványgyapot szigetelőanyagok

Az ásványgyapot (kőzetgyapot, üveggyapot) ugyan jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, de belső szigetelésre korlátosan alkalmas. Párazáró fólia nélkül penészedni fog a fal a szigeteléssel való érintkezés helyén. A párazáró fólia megfoghatja a nedvességet, de sehova nem tudja kivezetni azt. Már így is három réteg kell, hiszen a ásványgyapotot takarni kell, tehát sok helyet foglal, de a fólia miatt semmi nem rögzíthető a falra sehogy.
 

Polisztirol lapok

Az EPS lapok alkalmatlanok belső szigetelésre, az XPS lap elméletben alkalmas lehet. A hézagmentes felrakást nagyon nehéz megoldani, ezért a penészesedési problémák, valamint a szigetelés végi hőhidak gyakran jelentkeznek.
 

Parafa

Elérkeztünk egy olyan szigetelőanyaghoz, ami ajánlható.

Ennek egyik oka, hogy nem annyira hatékony és ez bármennyire is bután hangzik itt azt jelenti, hogy nem jelentkeznek annyira élesen azok a problémák, amikről feljebb volt szó. A hőhidak kezelhetőek maradnak, ráadásul a parafa elméletben padlóra és plafonra is szerelhető. A parafa nem tökéletes vízzáró, de szerkezete nem károsodik a párától. A parafa ráadásul jól néz ki, tehát aránylag vékony és fedetlen burkolattal is megoldható a szigetelés. A parafával néhány fokot nyerhetünk, csodára nem képes. Az igazán vastag parafa szigetelő táblák hatékonyabbak ennél, de ott a már feljebb taglalt problémák jelentkezni fognak. A belső parafa szigetelés tökéletes kiegészítése lehet a külső szigetelésnek.
 

Ásványi hőszigetelő lapok

Az Ytong által gyártott ásványi hőszigetelő lapok (Multipor) a jelenlegi legjobb megoldást kínálják a belső hőszigetelésre. A penészesedés nem jellemző, az ásványi táblák képesek a párásodást úgy kezelni, hogy az ne okozzon lecsapódásokat. A hőhidakra azonban ez a rendszer sem tud biztos megoldást kínálni.
 

Kerámia bevonatok

A belső falak szigetelésére már léteznek más technológiai megoldások is, viszont ezeknek meglehetősen magasak a költségei. Az új kerámiatartalmú kül- és beltéri hőszigetelő vékonybevonat biztosítja a megfelelő hővédelmet, jelentősen csökkenti a hőveszteséget, ezért nagyon alacsony a hővezető képessége. Ez talán nem a legolcsóbb belső hőszigetelő módszer, de megfizethető, saját magunk is elvégezhetjük a munkálatokat - ezzel jelentősen csökkentve a költségeket, - és további nagy előnye, hogy a technológia alkalmazása során nem keletkezik belsőtér veszteség. Ilyen kerámiabevonat a TSM Ceramic, amely üreges kerámiagömbökből, akril polimerekből és szervetlen pigmentekből áll. Ez az összetétel teszi az anyagot hőszigetelővé, könnyűvé, rugalmassá, és ezért könnyen megtapad bármilyen felületen, anyagon és formán.