NE HAGYJUK MAGUNKAT FÉLREVEZETNI !

(A belső hőszigetelés alkalmazásának veszélyei)

A társasházban élők bizony igen eltérő anyagi lehetőséggel bírnak. Amíg egyeseknek nem jelent gondot a homlokzati hőszigeteléshez, a nyílászárók cseréjéhez ill. az esetleges épületgépészeti felújításhoz szükséges összeg megteremtése, addig másoknak a közös lakóházi költségek kifizetése is komoly nehézségbe ütközik.

Ez utóbbiak számára csábítónak tűnik egy olyan alternatíva, ami lényegesen olcsóbban ad megoldást a fűtési költségek csökkentésére, különösen akkor, ha a javaslat nem tér ki azon hátrányos következményekre, amik a jóhiszemű felhasználónak és szomszédjainak a jövőben jelentis károkat okozhat.

A beltéri hőszigetelési rendszerek már több évtizede komoly fejtörést jelentenek nemcsak a lakosság, de a hőszigetelő rendszerek fejlesztőinek is. Mivel a belső oldali hőszigetelés csak jelentős kockázatokat és problémákat magában hordozó részmegoldása lehet egy épület hőszigetelésének, ezért alkalmazása csak és kizárólag olyan helyeken jöhetne szóba körültekintő és gondos tervezést, hő-és páratechnikai méretezést követően, ahol más lehetőség nincs a szerkezet hiátbocsátásának a csökkentésére (pl. műemlék jellegű homlokzatok).

Pórul járhatnak tehát azok, akik hisznek a műszakilag megalapozatlan „reklám ízű” csábításnak, s belevágnak egy olyan megoldásba, amellyel több kárt okoznak mint hasznot. Akik pedig szándékosan megtévesztik a felhasználókat azzal, hogy elhallgatják termékeik hátrányos tulajdonságait és alkalmazási korlátait, nemcsak etikai vétséget követnek el.

A Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekkel (THR) foglalkozó munkacsoportja jelenleg 15 tagot számlál, akik kivétel nélkül a jelentősebb hazai vakolatgyártók és THR rendszergazdák képviselői. A Szövetség alapcéljai között szerepel, a minőség melletti elkötelezettség és az ezirányú egységes fellépés, részben a jól felfogott érdekeik védelme, részben az etikátlan piaci magatartás visszaszorítása céljából.

A MÉSZ tehát ezúton kívánja felhívni, mindazok figyelmét, akik még az épületük hőszigetelése előtt állnak, fontolják meg döntésüket, mielőtt a beltéri hőszigetelő rendszereket ill. panelt alkalmaznák, s amellett, hogy elolvassák ill. meghallgatják a gyártói ajánlást, kérjék el a termék minőségi tanúsítványát is, melyben rögzítve vannak azok az alkalmazási feltételek is, amit esetleg elhallgatnak. Ilyen információ lehet például a termék tűzvédelmi minősítése, az, hogy alkalmazásukhoz elengedhetetlen előzetes hő-és páratechnikai számítás, valamint, hogy nem alkalmazhatók iparosított jellegű épületekben (panelokban).

Milyen kockázatot vállal az, aki a belső hőszigetelést alkalmazza, s milyen hátrányokkal számolhat?

-Folyamatos téli fűtés esetén a hőszigeteléssel ellátott falszerkezet belső falfelületű hőmérséklete hidegebb lesz a hőszigeteletlen állapothoz képest, ami párakicsapódást eredményezhet, mely az egészséget károsító penészképződés előfeltétele

-A hideg térbe kizárt falazat hőingadozása fokozottabbá lesz, mint ha azt külső hőszigetelés védené, ez növeli a falazat hőmozgását, nagyobb igénybevételt okozva a szerkezetnek; az íly módon tartósan 0 C° alá került falrészben fagyáskárok keletkezhetnek

-A belső hőszigetelésekor általában csak a homlokzati fal belső felülete kerül leszigetelésre. Be kell látni, hogy így a csatlakozó födém, valamint az azt körülvevő fi, vagy térelhatároló falazatok nem kapnak szigetelést. Ezek a felületek ebben az esetben potenciális és koncentrált hőhídakká válnak! A belső szigetelés miatt alacsonyabb hőmérsékletű homlokzati falrészhez csatlakozó szerkezetek csomópontjai lehülnek és fokozottabban kezdődhet meg a páralecsapódás az érintett sarkokban, a mennyezet és a padló peremrészein. A páralecsapódás tartós, 5-6 napos fennállása esetén a penészedés is beindul.

-Az előbbi hatás miatt a lakáselválasztó falak csatlakozási élei mentén szintén beindulhat a penészképződés akár a szomszédos lakásban is

-Páratechnikai szempontból alapelv, hogy a külső határoló szerkezetek egyes rétegei ( külső-belső burkolati ill .hőszigetelő rendszerekkel együtt), belülről kifele haladva egyre kisebb ellenállást tanúsítsanak a páraáthatolással szemben. A csak belül alkalmazott EPS lapos hőszigetelő panelek egyes rétegei ezt a szabályt nem tudják teljesíteni maradéktalanul.

-A hőszigeteléssel ellátott falszerkezeteken -csak energia megtakarítás szempontjából-valóban indifferens, a hiszigetelésnek a helyzete, vagyis hogy a falon kívül, belül, vagy szendvics szerkezetként, közbensőleg van-e elhelyezve. Az eredményt csupán a hőszigetelés(ek) összvastagsága ill. az anyagtulajdonságok(hővezetési tényező) határozzák meg. A téli passzív, napsugárzási energia hasznosítása szempontjából azonban, a belső hőszigetelésekkel eltakart szerkezetek (falak, födémek), mint hőtároló tömegek nem vehetik figyelembe, vagyis rontják az adott épület energiamérlegét.

-A belső hőszigetelés miatt a falazat hőtároló kapacitását jelentősen csökkentjük, ezáltal télen romlik a fűtés szabályozhatósága, nyáron pedig az üvegezett szerkezeteken bejutó hőenergia nem tud a falazatokban elnyelődni, s így a légtér hamarabb felmelegedhet , a késleltetés hiányában pedig csökken a természetes szellőztetés lehetősége

-Ezen EPS lapos hőszigetelő rendszerek belső alkalmazhatósága meglehetősen korlátozott az esetleges csepegve égés és a várható füstképződés mérgező hatása miatt. A pontos alkalmazási feltételeket csak szabványos tűzvédelmi osztályba sorolási vizsgálattal lehet meghatározni. Például az „E” tűzvédelmi osztályú minősítésű belső hőszigetelő panel , -ami nem tévesztendő össze az épületek, anyagok tűzveszélyességi osztály az „E” (nem tűzveszélyes ) kategóriájával-nem alkalmazható mennyezeteken és belső falakon, (ha az menekülési útvonalak falazata), továbbá akkor sem, az ilyen módon hőszigetelt épületrész I-III. tűzállósági fokozatú tűzszakaszba esik.

-A szigetelés mögé került elektromos, elektronikai és gázvezetékeket át kell szerelni, a vonatkozó tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfeleljen. A hideg oldalra (szigetelés mögé) került vezetékek és azok szerelvényei esetében számolni kell pára kondenzációval is, amely elektromos vezetékek esetében zárlatosságot is okozhat.

-A belső hőszigetelés területet vesz el a hasznos alapterületből, akadályozza a különböző berendezési tárgyak felerősítését

A HomeFull Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. , mint a HomeCell beltéri hőszigetelő panel gyártója, az alábbiak szerint, félrevezető tájékoztatást ad termékrendszeréről ill. elhallgat az alkalmazásával kapcsolatos fontos információkat:

-A hőszigetelőlap hővezetési tényezőjének pontatlan megadása. A közölt .=0,03 W/mK érték a ténylegesen mért .=0,037 W/mK értékhez képest 23%-kal jobb hőszigetelő minőséget sugall.

-Egy belső oldali 4cm-es EPS lapos hőszigetelés -energiamegtakarítást tekintve-soha nem egyenértékű egy ugyanilyen minőségű 10 cm-es külső hőszigeteléssel, ez fizikai lehetetlenség. Azonos anyagú hőszigetelések között ugyanis csak a vastagságkülönbség okozhat különbséget a megtakarításban. Hőtükrös szerkezeti kialakítás is csak mintegy max. 1 cm-es EPS vastagítással megfelelő hatást eredményezhet, de csak akkor, ha hőtükrös felület légréteggel érintkezik.

-A hőtükörrel kombinált belső hőszigetelő panel páradiffúziós ellenállását közlik, holott az csak a hőszigetelő lapra vonatkozóan µ=40,(egyenértékű légréteg vastagság sd = 1,6m) mivel ez a tényező csak anyagjellemző lehet. A rendszerben dominánsan párafékező réteg a hőtükör részét képezi metalizált polietilén fólia, aminek az ellenállás értéke már µ=100.000 (sd= 20m) nagyságrendet is elérhet. Itt tehát nem teljesül a páraáramlás irányában egyre csökkenő ellenállás elve, ez pedig párakicsapódást ill. az ezt követő penészképződést okozhat.

-A rendszerre az „E” nem tűzveszélyes jelzőt használják , ami igen megtévesztő információ, mert itt a hőszigetelő panelre vonatkozó „E” tűzvédelmi osztályról van szó, ami valójában a legjobban éghető, (s így a legtűzveszélyesebb) besorolás a bevizsgált hőszigetelő rendszereknél.

-A rendszer nedves falakra nem alkalmazható, és párás, vizes helyiségekben is csak akkor, ha felületfolytonos párazáró réteget képeznek rajta. Mennyezeten csak akkor,ha a rendszer vizsgálattal igazoltan legalább D-s2,d0 tűzvédelmi osztályba sorolható. Ezekre való utalás szintén nem szerepel az ismertetőkben
.
-A honlapukon szereplő megtakarítás számítás alkalmatlan a tényszerű fűtésköltség megtakarítás számításra, ami szintén a felhasználók megtévesztését szolgálja.

Összefoglalva megállapítható, hogy a mi éghajlati viszonyaink között, a belső oldali hőszigetelések várható káros következményei miatt (külső falazati szerkezeti rétegek fokozott meteorológiai terheltsége, hőhídveszély, penészképződés, bizonyos esetekben tűzveszélyesség és a faltömeg hőtároló kapacitásának elvesztése), megvalósításuk alapos megfontolást igényel. Alkalmazásukat megelőzően minden esetben javasolt szaktervezővel hő-és páratechnikai ellenőrző számítást végeztetni, s annak eredményeitől függően – nem elhallgatva az esetleges veszélyeket-dönteni az alkalmazásukról, figyelembe véve az egyéb minősítési értékeket is (például a rendszer tűzvédelmi osztályba sorolását).

Forrás: Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség

MESZ_allasfoglalas_belteri_hoszig