A belső hőszigetelés alkalmazásának veszélyei

NE HAGYJUK MAGUNKAT FÉLREVEZETNI !


(A belső hőszigetelés alkalmazásának veszélyei)


A társasházban élők bizony igen eltérő anyagi lehetőséggel bírnak. Amíg egyeseknek nem jelent gondot a homlokzati hőszigeteléshez, a nyílászárók cseréjéhez ill. az esetleges épületgépészeti felújításhoz szükséges összeg megteremtése, addig másoknak a közös lakóházi költségek kifizetése is komoly nehézségbe ütközik.

Ez utóbbiak számára csábítónak tűnik egy olyan alternatíva, ami lényegesen olcsóbban ad megoldást a fűtési költségek csökkentésére, különösen akkor, ha a javaslat nem tér ki azon hátrányos következményekre, amik a jóhiszemű felhasználónak és szomszédjainak a jövőben jelentis károkat okozhat.

A beltéri hőszigetelési rendszerek már több évtizede komoly fejtörést jelentenek nemcsak a lakosság, de a hőszigetelő rendszerek fejlesztőinek is. Mivel a belső oldali hőszigetelés csak jelentős kockázatokat és problémákat magában hordozó részmegoldása lehet egy épület hőszigetelésének, ezért alkalmazása csak és kizárólag olyan helyeken jöhetne szóba körültekintő és gondos tervezést, hő-és páratechnikai méretezést követően, ahol más lehetőség nincs a szerkezet hiátbocsátásának a csökkentésére (pl. műemlék jellegű homlokzatok).

Pórul járhatnak tehát azok, akik hisznek a műszakilag megalapozatlan „reklám ízű” csábításnak, s belevágnak egy olyan megoldásba, amellyel több kárt okoznak mint hasznot. Akik pedig szándékosan megtévesztik a felhasználókat azzal, hogy elhallgatják termékeik hátrányos tulajdonságait és alkalmazási korlátait, nemcsak etikai vétséget követnek el.

A Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekkel (THR) foglalkozó munkacsoportja jelenleg 15 tagot számlál, akik kivétel nélkül a jelentősebb hazai vakolatgyártók és THR rendszergazdák képviselői. A Szövetség alapcéljai között szerepel, a minőség melletti elkötelezettség és az ezirányú egységes fellépés, részben a jól felfogott érdekeik védelme, részben az etikátlan piaci magatartás visszaszorítása céljából.

A MÉSZ tehát ezúton kívánja felhívni, mindazok figyelmét, akik még az épületük hőszigetelése előtt állnak, fontolják meg döntésüket, mielőtt a beltéri hőszigetelő rendszereket ill. panelt alkalmaznák, s amellett, hogy elolvassák ill. meghallgatják a gyártói ajánlást, kérjék el a termék minőségi tanúsítványát is, melyben rögzítve vannak azok az alkalmazási feltételek is, amit esetleg elhallgatnak. Ilyen információ lehet például a termék tűzvédelmi minősítése, az, hogy alkalmazásukhoz elengedhetetlen előzetes hő-és páratechnikai számítás, valamint, hogy nem alkalmazhatók iparosított jellegű épületekben (panelokban).

Milyen kockázatot vállal az, aki a belső hőszigetelést alkalmazza, s milyen hátrányokkal számolhat?

-Folyamatos téli fűtés esetén a hőszigeteléssel ellátott falszerkezet belső falfelületű hőmérséklete hidegebb lesz a hőszigeteletlen állapothoz képest, ami párakicsapódást eredményezhet, mely az egészséget károsító penészképződés előfeltétele

-A hideg térbe kizárt falazat hőingadozása fokozottabbá lesz, mint ha azt külső hőszigetelés védené, ez növeli a falazat hőmozgását, nagyobb igénybevételt okozva a szerkezetnek; az íly módon tartósan 0 C° alá került falrészben fagyáskárok keletkezhetnek

-A belső hőszigetelésekor általában csak a homlokzati fal belső felülete kerül leszigetelésre. Be kell látni, hogy így a csatlakozó födém, valamint az azt körülvevő fi, vagy térelhatároló falazatok nem kapnak szigetelést. Ezek a felületek ebben az esetben potenciális és koncentrált hőhídakká válnak! A belső szigetelés miatt alacsonyabb hőmérsékletű homlokzati falrészhez csatlakozó szerkezetek csomópontjai lehülnek és fokozottabban kezdődhet meg a páralecsapódás az érintett sarkokban, a mennyezet és a padló peremrészein. A páralecsapódás tartós, 5-6 napos fennállása esetén a penészedés is beindul.

-Az előbbi hatás miatt a lakáselválasztó falak csatlakozási élei mentén szintén beindulhat a penészképződés akár a szomszédos lakásban is

-Páratechnikai szempontból alapelv, hogy a külső határoló szerkezetek egyes rétegei ( külső-belső burkolati ill .hőszigetelő rendszerekkel együtt), belülről kifele haladva egyre kisebb ellenállást tanúsítsanak a páraáthatolással szemben. A csak belül alkalmazott EPS lapos hőszigetelő panelek egyes rétegei ezt a szabályt nem tudják teljesíteni maradéktalanul.

-A hőszigeteléssel ellátott falszerkezeteken -csak energia megtakarítás szempontjából-valóban indifferens, a hiszigetelésnek a helyzete, vagyis hogy a falon kívül, belül, vagy szendvics szerkezetként, közbensőleg van-e elhelyezve. Az eredményt csupán a hőszigetelés(ek) összvastagsága ill. az anyagtulajdonságok(hővezetési tényező) határozzák meg. A téli passzív, napsugárzási energia hasznosítása szempontjából azonban, a belső hőszigetelésekkel eltakart szerkezetek (falak, födémek), mint hőtároló tömegek nem vehetik figyelembe, vagyis rontják az adott épület energiamérlegét.

-A belső hőszigetelés miatt a falazat hőtároló kapacitását jelentősen csökkentjük, ezáltal télen romlik a fűtés szabályozhatósága, nyáron pedig az üvegezett szerkezeteken bejutó hőenergia nem tud a falazatokban elnyelődni, s így a légtér hamarabb felmelegedhet , a késleltetés hiányában pedig csökken a természetes szellőztetés lehetősége

-Ezen EPS lapos hőszigetelő rendszerek belső alkalmazhatósága meglehetősen korlátozott az esetleges csepegve égés és a várható füstképződés mérgező hatása miatt. A pontos alkalmazási feltételeket csak szabványos tűzvédelmi osztályba sorolási vizsgálattal lehet meghatározni. Például az „E” tűzvédelmi osztályú minősítésű belső hőszigetelő panel , -ami nem tévesztendő össze az épületek, anyagok tűzveszélyességi osztály az „E” (nem tűzveszélyes ) kategóriájával-nem alkalmazható mennyezeteken és belső falakon, (ha az menekülési útvonalak falazata), továbbá akkor sem, az ilyen módon hőszigetelt épületrész I-III. tűzállósági fokozatú tűzszakaszba esik.

-A szigetelés mögé került elektromos, elektronikai és gázvezetékeket át kell szerelni, a vonatkozó tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfeleljen. A hideg oldalra (szigetelés mögé) került vezetékek és azok szerelvényei esetében számolni kell pára kondenzációval is, amely elektromos vezetékek esetében zárlatosságot is okozhat.

-A belső hőszigetelés területet vesz el a hasznos alapterületből, akadályozza a különböző berendezési tárgyak felerősítését

A HomeFull Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. , mint a HomeCell beltéri hőszigetelő panel gyártója, az alábbiak szerint, félrevezető tájékoztatást ad termékrendszeréről ill. elhallgat az alkalmazásával kapcsolatos fontos információkat:

-A hőszigetelőlap hővezetési tényezőjének pontatlan megadása. A közölt .=0,03 W/mK érték a ténylegesen mért .=0,037 W/mK értékhez képest 23%-kal jobb hőszigetelő minőséget sugall.

-Egy belső oldali 4cm-es EPS lapos hőszigetelés -energiamegtakarítást tekintve-soha nem egyenértékű egy ugyanilyen minőségű 10 cm-es külső hőszigeteléssel, ez fizikai lehetetlenség. Azonos anyagú hőszigetelések között ugyanis csak a vastagságkülönbség okozhat különbséget a megtakarításban. Hőtükrös szerkezeti kialakítás is csak mintegy max. 1 cm-es EPS vastagítással megfelelő hatást eredményezhet, de csak akkor, ha hőtükrös felület légréteggel érintkezik.

-A hőtükörrel kombinált belső hőszigetelő panel páradiffúziós ellenállását közlik, holott az csak a hőszigetelő lapra vonatkozóan µ=40,(egyenértékű légréteg vastagság sd = 1,6m) mivel ez a tényező csak anyagjellemző lehet. A rendszerben dominánsan párafékező réteg a hőtükör részét képezi metalizált polietilén fólia, aminek az ellenállás értéke már µ=100.000 (sd= 20m) nagyságrendet is elérhet. Itt tehát nem teljesül a páraáramlás irányában egyre csökkenő ellenállás elve, ez pedig párakicsapódást ill. az ezt követő penészképződést okozhat.

-A rendszerre az „E” nem tűzveszélyes jelzőt használják , ami igen megtévesztő információ, mert itt a hőszigetelő panelre vonatkozó „E” tűzvédelmi osztályról van szó, ami valójában a legjobban éghető, (s így a legtűzveszélyesebb) besorolás a bevizsgált hőszigetelő rendszereknél.

-A rendszer nedves falakra nem alkalmazható, és párás, vizes helyiségekben is csak akkor, ha felületfolytonos párazáró réteget képeznek rajta. Mennyezeten csak akkor,ha a rendszer vizsgálattal igazoltan legalább D-s2,d0 tűzvédelmi osztályba sorolható. Ezekre való utalás szintén nem szerepel az ismertetőkben
.
-A honlapukon szereplő megtakarítás számítás alkalmatlan a tényszerű fűtésköltség megtakarítás számításra, ami szintén a felhasználók megtévesztését szolgálja.

Összefoglalva megállapítható, hogy a mi éghajlati viszonyaink között, a belső oldali hőszigetelések várható káros következményei miatt (külső falazati szerkezeti rétegek fokozott meteorológiai terheltsége, hőhídveszély, penészképződés, bizonyos esetekben tűzveszélyesség és a faltömeg hőtároló kapacitásának elvesztése), megvalósításuk alapos megfontolást igényel. Alkalmazásukat megelőzően minden esetben javasolt szaktervezővel hő-és páratechnikai ellenőrző számítást végeztetni, s annak eredményeitől függően – nem elhallgatva az esetleges veszélyeket-dönteni az alkalmazásukról, figyelembe véve az egyéb minősítési értékeket is (például a rendszer tűzvédelmi osztályba sorolását).

Forrás: Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség

MESZ_allasfoglalas_belteri_hoszig

32 thoughts on “A belső hőszigetelés alkalmazásának veszélyei

  1. Kerezsi Barnabásné

    Érdeklődöm, hogy egy családi ház utca szintű fűtetlen pince /garázs, mosókonyha, kamra/ mennyezetének szigetelésére alkalmas-e az EPS-70 polisztirol keményhab hőszig lemez? esetleg van e más megoldás. A kiemelt lakószint padoza hideg, A szigetelés javithat e a helyzeten.Tűzveszélyesség szempontjából ajálnható e ez a megoldás?
    Válaszukat köszönöm.

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Asszonyom!

      Beltéren történő szigetelésre a polisztirol nem ajánlott esetleges páratechnikai problémák miatt. Helyette álmennyezet készítése javasolt szálas szigetelő anyaggal.

      További Szép Napot
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  2. Balassa Imréné

    Tisztelt Szakértő!
    37 éve épült lapostetős, B30-as téglából készült családi ház. A ház belső mennyezeti szigetelését tervezzük. A tetőn a gerendák között kefni van, erre került kb. 10-20 cm vastag salakréteg,majd betonréteg,2 réteg kátránypapír és 1 réteg gyöngykavicsos kátránypapír. 2005-ben a gyöngykavicsos réteget leszedték, erre került 1 oxidbitumenes és 1 palazuzalékos réteg.
    A mennyezet szigetelésére álmennyezet készítését javasolták, (kőzetgyapot paplan, gipsz karton, esetleg impregnált, párazáró fólia) Attól félünk, hogy penészedni fog, főleg a fürdőszoba. Kérjük tanácsát mi lenne a jó megoldás?
    Válaszukat nagyon köszönöm.

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Asszonyom!

      Beltéri szigeteléshez az álmennyezet készítése javasolt, melynél az általános rétegrend bentről kifelé haladva: gipszkarton, párazáró fólia, szálas szigetelő anyag. A fürdőszobánál (konyhánál) impregnált gipszkarton használata szükséges.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  3. Juhász Zoltán

    Tisztelt Gál Zsuzsanna!
    Egy régi fafödémes házban lakom 1991 óta. A fafödém sártapaszolással van borítva a padlástérben. 1991-ben lakásátalakításkor úgy gondoltam, hogy kevesebb energiát fogok majd elhasználni a fűtéshez, ha álmenyezetet készíttetek. Ennek a rétegrendje a következőképpen alakult. Belülről kifelé haladva. 5 mm vastag, egyoldalán fehér furnér lemez, majd ezt követi 5 cm vastag Therwoolin hőszigetelő paplan. Párazáró fóliát nem tett a “mester ember”, így a Therwoolin paplan közvetlenül a menyezetre lett felerősítve. Most tervezzük a nyílászárók cseréjét. Hozzátenném, hogy az új ablakokba Aereco légbeömlőket tennénk amelyek a páramennyiség növekedésére nyitnának. Az eddig eltelt 24 év alatt még nem találtunk penészesedést az álmenyezet és a falak találkozásainál, illetve az egész lakásban. Okozhat a párazáró fólia hiánya penészesedést a fentebb említett rétegrend esetében, ha a légbeömlőkkel szerelt új nyílászárókat beépítik?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Zoltán!

      A furnér lemezek többnyire párazáró tulajdonsággal rendelkeznek így nagy valószínűséggel a párazáró fólia kihagyása miatt a nyílászáró csere után nem lesz páratechnikai probléma. Ennek biztos megállapításához páratechnikai mérés szükséges.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  4. Gál Attila

    Tisztelt Gál Zsuzsanna!
    Tetőtér oldalfal szigetelést szeretnék javìtani, a meserek csak kevés(10 cm) vastag kőzetgyapot szigetelést raktak a gipszkarton alá. Véleménye szerint vissza kell szedni a gipszkartont, és ki kell pótolni a kőzetgyapot vastagságát, vagy mehet a gipszkarton tetejére a nikecell szigetelés? Én személy szerint a páralecsapódástól, és ez által a penészedétől tartok.
    Válaszát előre is köszönöm.

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Attila!

      Polisztirol szigetelés használata beltéren nem javasolt esetleges páratechnika problémák kialakulása miatt, így a gipszkarton visszabontása és a szálas szigetelőanyag vastagságának növelése ajánlott, megfelelő rétegrend használata mellett.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  5. Bosnyák Éva

    Tisztelt Szakértő !

    Családi házunk plafonján 5 mm vastagságú polisztirol réteg van felragasztva (belső szigetelés), felette szigeteletlen tetőtér van (betoncserép + nylon fólia). A ház kívülről 4 cm vastag austrotherm szigetelésű. Fatűzelésű kályhánk füstcsö- ve kb. 0,5 méteres szakaszon közel van a mennyezethez (20 cm-re). A téli időszakban forró füstcső fölé tűzálló poli- sztirol ragasztanánk. Mi a véleménye erről a megoldásról, vagy tudna jobbat javasolni?
    Válaszát előre is köszönöm.

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Éva!

      Tűzálló polisztirol nem létezik. Gázkonvektorok és fűtés csövek körüli szigetelésre külön tűzvédelmi szabályok vonatkoznak, melyek eltérőek épületenként és fűtésrendszer típusonként. Legtöbb esetben kőzetgyapotot alkalmaznak előírás és engedély alapján.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  6. szabó tibor

    kedves Gál Zsuzsanna,nekünk egy régi vályog házzunk va,kérdezném hogy erre érdemes e külsö-vagy belsö höszigetelést tenni.üdvözlettel.szabó tibor

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Tibor!

      Ha komfort érzetük alapján vagy takarékossági szempontból úgy ítélik meg hogy szükséges a szigetelés akkor a homlokzat szigetelése javasolt kőzetgyapotos rendszer alkalmazásával légáteresztő tulajdonsága miatt.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  7. Dézsi Dezső

    Tisztelt Gál Zsuzsanna!
    Panelprogram keretében kívülről szigetelték 6 lépcsőházaz bérházunkat 3 éve. Az addig látható penészedés megszünt. Az északra néző szobánk még így is elég hideg. Lehet-e, érdemes -e belülről szigetelni, hogy a hőmérsékletet emelni tudjam pár fokkal. Ha igen milyen anyaggal érdemes?
    Válaszát előre is köszönöm.

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Dezső!

      Beltéri szigeteléshez gipszkarton szerkezet készítése javasolt szálas szigetelőanyag használatával, a megfelelő rétegrend kialakítása mellett. A szerkezetet csak száraz felület elé lehet elkészíteni.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  8. Zoltán

    Kedves Zsuzsa!

    Érdeklődni szeretnék hogy a fürdöszöba ajzatbetont mivel lehet szigetelni?
    Mert hideg burkolást raknánk rá és szeretnénk előtte szigetelni.
    Zoltán

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Zoltán!

      A szigetelést az alábbi rétegrend szerint tudja megoldani: szerelőbeton, lépésálló polisztirol, technológiai elválasztó fólia, legalább 4-5 cm úsztatott betonréteg peremszigetelés kialakítása mellett. Szükség esetén a szerelőbetonra vízszigetelés alkalmazása.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  9. Erményi Tamás

    Kedves Zsuzsanna,

    Tetőteret szeretnék beépíteni, a tűzfal belülről vakolatlan B 30 tégla, kívül nemes vakolat szigetelés nélkül, szigetelést később tervezem. A kérdésem az, hogy a tűzfal belső oldalát lehet-e gipszkartonnal borítani a következő rétegrenddel belülről kifelé: gipszkarton, párazáró fólia, kőzetgyapot szigetelés, téglafal, nemes vakolat.

    köszönettel,

    Erményi Tamás

    Reply
  10. Kedves Zsuzsanna!

    Kedves Zsuzsanna!
    földszintes sorházi nyaralómat szeretném szigetelni belülről a két szomszéd felé (kívülről más szigeteltem drivit rendszerrel) nyáron nincs gond mivel jó az idő, de ősszel max november végéig lejárok hétvégeken és jól esne ha nem lennének oly ridegek a falak. lehetséges belülről eps lapok felragasztása és utána tapétázása? vagy szerezzek be xps lapokat? olaj radiátorral fűtök, és nem lakok ott életvitel szerűen.

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Péter!

      Beltéren a polisztirol alkalmazása nem ajánlott esetleges páratechnikai problémák kialakulása miatt. Ezt gipszkarton szerkezetek készítésével, szálas szigetelőanyag alkalmazásával, vagy a TSM Ceramic hővédő (hőszigetelő) bevonattal lehet megoldani, vagy vakolható kőzetgyapotos rendszerrel, légáteresztő tulajdonsága miatt.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  11. Gere Tiborné

    Kedves Zsuzsa!
    Téglaépítésű 1.emeleti gázkonvektoros lakásban lakom I.emeleten.A nagyszobám fala utcai rész, szélső lakás.Csak ezt az utcai falat szeretném belülről szigeteltetni,mert a többi fal már közfal és a másik utcára néző rész végig ablak és nem az utcára néznek.Az ablakokat is kiszeretném cseréltetni műanyagablakokra.
    Köszönöm szépen a segítségét. Geréné

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Asszonyom!

      Beltéren történő szigeteléshez előtétfal készítése szálas szigetelőanyaggal, vagy a TSM Ceramic szigetelő bevonat alkalmazása ajánlott.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  12. Horváth Vilmos

    Kedves Zsuzsanna
    uUj épitésü családi téglaházunk szigeteléséhez kérnék szakmai tanácsot.Kivük 10 cm szigetelo van tervezve ,belül viszont a vakolást ,glettelést szeretném kisporolni egy beltéri 2 cm.es szigeteléssel.Ebbe az irányba kérek szaktanácsot

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Vilmos!

      Beltéren a polisztirol használata nem javasolt esetleges páratechnikai problémák kialakulása miatt.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  13. Kiss Dániel

    Kedves Zsuzsanna!

    A családi házunk tömör téglából (kb 38 cm külső falak) épült a 60-as években. Sem külsőleg sem belsőleg nincs szigetelve és a nyílászárók is régi, fa típusúak. A külső falak meglehetősen hidegek télen, emiatt ezek hőszigetelésén gondolkodunk, de sajnos kívülről nincs rá lehetőségünk. Szeretném kérdezni, hogy milyen megoldást javasolna belülről? Köszönöm!

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Dániel!

      Beltéri szigetelésre a gipszkarton rendszerek (előtétfal, álmennyezet) vagy a TSM Ceramic hőszigetelő bevonat alkalmazása javasolt légáteresztő tulajdonságaik miatt.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
  14. Gábor

    Üdvözlöm!

    A házunk mellett közvetlenül a garázsunk található,ami nem fűtött és egyik oldala sincs leszigetelve.
    8-9 év múlva biztosan be szeretnénk építeni…
    De addig a garázs/ház közös fala hideg, mert természetesen a garázsban nincs szigetelés.
    AZt elvetettem, hogy purhabbal felragasztok 5cm nikecellt,mert a beépítéskor azt a ~22.000 forintot kidobhatom az ablakon.
    De ha készítek egy 24mm*48mm-es előtétfalat és abba ursa twp1 szigetelést teszek,majd osb lapot, akkor azt a későbbiekben fel tudom használni.
    A gond viszont az, hogy a garázsból kettő ajtónyílás is van,ami a lakótérbe nyílik:
    1. előszobába
    2. lépcsőházba.
    Az előszobai ajtó sima nikecellel lett befalazva , még az előző tulaj csinálta, a másikat pedig kontár módon befalazták, nagyon sok hézagot és lukat hagyva.
    Rétegrend: gipszkarton, nikecell, ytong fal,ajtólap.
    Én ezt kibontanám és normálisan megcsinálnám, de ha szigeteléssel töltöm ki, mi lenne a helyes rétegrend?
    talán:
    gipszkarton,
    PZ fólia
    ursa twp1
    osb lap ??
    Hálásan köszönöm a választ,a segítséget.

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Gábor!

      Az ajtónyílás beépítése úgymond “válaszfalnak” tekinthető, mely esetben nem kell párazárás. Mivel az OSB lap is párazáró tulajdonságú, ezért helyette is gipszkarton használata javasolt. Így a rétegrend az alábbi szerint alakulna: gipszkarton, szálas szigetelőanyag, gipszkarton.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply
      1. Gábor

        Üdvözlöm.
        Az ajtónyílás mögött fűtetlen garázs van.
        A fal pedig tartofal.
        Oda 30cm szigetelés van befalazás kellene, de 4-5ev múlva, ha átalakítása időszerű lesz. A falat akkor ki kell bontani és kidobott pénz.
        Csak kellene egy párazár valahogy, nem?

        Még egy kérdés lehet?
        Fa födém esetén a mérnök ismerős azt mondta hogy nem szabadna párazáró fóliát tenni, mert a pz alatt befulled, befogad majd a mennyezet.
        De ha ne teszek, akkor a harmatpont a hőszigetelés között jön létre,nem?

        Reply
        1. Gál Zsuzsanna

          Kedves Gábor!

          Abban az esetben ha párazáró fóliát helyezne el az ajtónyílás beépítésénél akkor a lakótér oldalán kell a gipszkarton és a szigetelés közé.
          A födémnél a párazáró fólia elhagyható abban az esetben ha a szigetelés nem lesz lezárva, így biztosítva van a teljes szerkezet átszellőzése.

          További Szép Napot!
          Gál Zsuzsanna

          Reply
  15. Gábor

    Kedves Zsuzsanna,
    Mit javasolna egy első emeleti tégla társasházi lakas belső hoszigetelesere?
    Külső szigetelés nincs es a fűtés számla miatt valami megoldást kell találnom!
    Elsőre belső hungarocell szigetelésre gondoltam a külső falakra, de azok utan amit olvastam bizonytalan lettem.

    Köszönettel!

    Reply
    1. Gál Zsuzsanna

      Kedves Gábor!

      Beltéri szigetelésre a kőzetgyapotos rendszer vagy a gipszkarton előtét fal készítése szálas szigetelőanyag alkalmazásával javasolt. Ezen kívül a TSM Ceramic szigetelő bevonat alkalmas.

      További Szép Napot!
      Gál Zsuzsanna

      Reply

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


− egy = 4

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>