Az építőanyag-gyártók, -forgalmazók, -kereskedők óriási választékban kínálják a különféle hőszigetelő anyagokat. A tervezők, a kivitelezők csak kapkodják a fejüket és tanácstalanok, hogy milyen alapon válasszák ki az adott épületszerkezethez megfelelő hőszigetelő anyagot. Ahhoz, hogy ez a döntés megalapozott legyen át kellene tekinteni valamennyi gyártó tájékoztatóját, alkalmazástechnikai útmutatóját, honlapját. Erre általában nincs idő – a meglévő tapasztalatok és az ár alapján választ többség. Nagyon sokszor hibás a döntés, hiszen legtöbbször a legolcsóbb. hőszigetelő anyagot választják, ami természetesen az adott épületszerkezet hőszigetelésére nem a legmegfelelőbb. A téli hideg miatt az épületek sokaságában jelentkezik páralecsapódás, penészesedés, továbbá magas az energiafogyasztás és jelentősek az épületkárok is. A különböző épületszerkezetek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az adott épületszerkezet kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem. Az épületfizikában is érvényes a "hasonlót a hasonlóval" elv, azaz:

- az egyhéjú (zárt) épületszerkezetekben zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelőanyagokat, amíg
- a kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni.

Előzetesen néhány megállapítás:


- A hőszigetelő anyagok javasolt alkalmazási területeinek meghatározásánál tűzvédelmi szempont, hogy a kéthéjú, légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető hőszigetelő anyag építhető be.
- Belső oldali hőszigeteléssel, mint hőszigetelt épületszerkezettel nem foglalkozunk, mert ennek csak szakember által, körültekintően megtervezett, indokolt esetben van létjogosultsága. Általánosságban kijelenthető, hogy folyamatos használatú épületekben a belső oldali hőszigetelés alkalmazása mind épületfizikai, mind komfortérzeti okokból tilos!
- Az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag-fajtát alkalmazni, de a fajtán belül többféle típus is alkalmazható, az igénybevételeknek megfelelően. Így áttekinthetővé válik az épület hőszigetelő rendszere, megkönnyíthető mind a tervező, mind a kivitelező és a műszaki ellenőr munkája is. Az előző pontok alapján sorra vesszük, hogy a különböző épületszerkezetekhez milyen hőszigetelő anyagok javasoltak.

Lábazati hőszigetelés


Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zárt cellaszerkezetű, fagyálló extrudált hőszigetelő lapok (XPS) illetve formahabosított expandált hőszigetelő lap alkalmazható. Ezek a hőszigetelő anyagok általában színükben eltérnek a nem fagyálló, fehér színű  (EPS) hőszigetelő lapoktól.

Talajon fekvő padló hőszigetelése


Csak a megfelelő nyomószilárdságú, tömbhabosított vagy formahabosított expandált polisztirol hőszigetelés (EPS), illetve extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) hőszigetelő anyagok beépítése javasolt.

Pincefal szigetelés


Itt nem csak a hőszigetelésre kell koncentrálni. Elsősorban olyan anyagok javasoltak a pincefalak külső oldali hőszigetelésére, amelyek a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják. Ezek a zárt cellaszerkezetű extrudált hőszigetelő lapok (XPS)

Pincefödém hőszigetelése


Hőszigetelésként a pincefödém alsó oldalán vakolható expandált hőszigetelő polisztirolhab (EPS), vagy szerelhető, üvegfátyollal társított kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés beépítése javasolt.A födém felső oldali, esetleges lépéshanggátló hőszigetelés úsztató rétegének hőszigetelő képességét a pincefödém hőátbocsátási tényezőjének számításánál célszerű figyelembe venni.

Árkád feletti födém hőszigetelése


A hőszigetelés a pincefödémnél leírtak szerint történik, de a hőszigetelést vakolni, vagy burkolni szükséges. A hőszigetelési vastagság azonban jelentősen nagyobb legyen, mint a pincefödémek esetén, hiszen a téli külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a fűtetlen pincében.

Külső fal utólagos hőszigetelése


Ha a falazóelem önmagában is a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a falazatot külön már nem kötelező hőszigetelni. A falazat homogén hőszigetelő képességét elősegítheti a hőszigetelő falazóhabarcs vagy a méretpontos falazóelemek használata, amit habarcs helyett lényegesen vékonyabb ragasztóval lehet összeilleszteni. Az önmagukban nem megfelelő hőszigetelő képességű falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok alkalmazásával. A vakolt expandált polisztirolhab hőszigetelés(EPS) a nagyobb tömegű falazatoknál a páraáteresztő, vakolt kőzetgyapot valamennyi falazati anyagnál alkalmazható.
Az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazható. Az előtétfalas homlokzatkialakítás mind az átszellőztetett hőszigetelés, mind az átszellőztetett légréteges megoldásban, téli nyári időszakban egyaránt rendkívül kedvező megoldást nyújt.

Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen ?


„Lélegző falak”
- ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói.  Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára – ez fizikai tény – diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. A tanulmány szerzői* vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2. Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. A számítások során 3 variációt elemeztek:
• nem hőszigetelt falak,

• 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak,
• 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97%-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h-1-nél kisebbre nem vehetjük.

Hőhidak


Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére az extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) vagy a formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelés megfelelő anyag, ráadásul zsaluzatba helyezhető és vakolható. Üregeknél, hézagoknál a hőszigetelő anyagokkal szemben követelmény a jó térkitöltő képesség.

Lapostető hőszigetelés


Az egyhéjú tetőszerkezeteknél használt anyagokkal szemben nemcsak a hőszigetelő képesség fontos követelmény, hanem a lépésállóság is. A lejtésadó hőszigetelő rétegként elterjedt a monolit könnyűbeton és habcement, de a lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés és a kőzetgyapot hőszigetelés is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított lapostetők (terasztetők, zöldtetők, parkolótetők) esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ezért a megfelelő nyomószilárdságú anyag kiválasztása követelmény. Egyenes rétegrendű lapostetők hőszigetelésére a lépésálló üveggyapot hőszigetelés, kőzetgyapot hőszigetelés vagy az expandált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható.
Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható. Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezeteknél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt. Ez esetben a lépésállóság nem követelmény.

Magastető hőszigetelés


A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni! Nem járható padlásfödémek esetén a kőzet- vagy üveggyapot filc hőszigetelés beépítése páraáteresztő póruszáró fóliával letakarva javasolt.
Tetőtér-beépítés esetén a ferde szerkezet a következőképpen hőszigetelhető:
- A szarufák feletti hőszigetelésre csak speciális, nagy nyomószilárdságú poliuretánhab szigetelés, extrudált polisztirolhab szigetelés vagy kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazható.
- A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés felette pedig az átszellőztetett légréteg. Ma már a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel kitöltik, és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz között már második réteg kőzetgyapot, vagy üveggyapot hőszigetelés is készül. A hőszigetelés felső síkján páraáteresztő, póruszáró réteget építenek be, amíg a belső oldali hőszigetelés alsó síkján helyezkedik el a párazáró réteg.

Szerelt fal- és tetőpanelek


Az egyhéjú panelek általánosan elterjedt hőszigetelő anyaga a poliuretánhab hőszigetelés, a kéthéjú panelek esetén pedig a kőzetgyapot hőszigetelés vagy üveggyapot hőszigetelés, belső oldalukon párazáró réteggel.